Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-12-01 / 10. szám - Muhoray Elemér: Szinház, film, rádió
a r e „Athéni Timon"-ja újjászületett, és hogy ez a félelmetesen korszerű dráma színpadot kapott, de külön szerencséje színpadnak, drámának, hogy Szabó Lőrinc végezte el a fordítás munkáját. 'Ötven éve feküdt ez a darab és azóta nem akadt színigazgató és költő, akik ezt a talán legigazibb Shakespearedrámát előadásra érdemesítették volna. Szabó Lőrinc a költő szeretetével, ihletével fogadta fel „Athéni Tini o n"-t sajátos költészete szeretetébe. Újjászülte, ellátta művészi korszerűséggel és saját külön költői jegyével. Felismerte a dráma valóságos lehetőségeit és megérezte, hogy a darab sikere a nyelven, a szón, a szövegen nyugszik, a szóval áll, vagy bukik. Szabó Lőrinc nyelve olyan hallatlanul gazdag muzsika és szókincse olyan bőséges, hogy teljesen hatása alá kerítette nemcsak magát a színpadot, hanem az előadás minden művészi tényezőjét. Szabó Lőrinc fordítása a mai magyar nyelvet helyezte az előadás tengelyébe. És a mai magyar nyelv, a mai magyar költő nyelve első csatáján teljes győzedelmet aratott. Még ezen túl is eredményes tudott lenni, mert sokat hányatott első-színpadunkon, a művészet kényszerítő erejével szinte új, egy egészségesebb játékformát tudott kikényszeríteni. Ebben a költői kiteljesülésben eltűnnek a színpad mesterségbeli hibái is, — amik főként a dramaturgiából és a rendezésből adódnak. Ezenkívül jótékonyan segíti a színészek játékát. Néhányan az ő segítségével a színjátszás csúcsáig tudnak emelkedni, — Somlyay Arthur, Sugár Károly és Makláry Zoltán ezek. Az előadás jó kiegészítője Farkas Ferenc kísérőzenéje. A díszletek újból igazolták Horváth János annakidején elvitatott tehetségét. AZ ÚR KATONÁI. A legnagyobb meglepetésnek hatott, hogy a más beállítású Magyar Színház a versengés nem is feléjedobott keztyűjét magasan meglobogtatva, egy szellemi-értékű színpadi művel jelentkezett versenyre. Nagyon kevesen hitték ezt, csak azok remélték, akik tudták, hogy H evesi Sándor is szerepet vállalt a színház művészi ügyvitelébe. Hevesi Sándornak még ma is legbelsőbb szüksége a színház és tele van friss, korszerű, újító törekvésekkel. És ami talán legnagyobb érdeme, neki van a legteljesebb gyakorlati tudása is. Emmet Lavery jezsuita drámája eredetileg a hit nélkül hívő amerikai tömegeknek íródott. (Megírása ismerve az amerikai viszonyokat, önmagában is bátor cselekedet.) Heves i Sándor a darab átülteié-
