Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Muhoray Elemér: Szinház, film, rádió

Sével hatalmas munkát és felelősséget vállalt magára. Egy olyan drámával állt ki a Magyar Színház színpadára, amelyik nem nyújtott fellépési alkalmat egyik divatos női sztárunknak sem.

Az Úr katonái sikere talán nem is az írót igazolta, inkább a fordító-rendezőt.

A hit csodái jelentik ennek a vallási drámának a lényegét. Túlhatásos, de mégis művészi keretet kap ez a lényeg, az örök súlyosan emberi kérdésekkel viaskodó szereplőkben és a rendház önálló drámai levegőjében. A hit mindenható ereje ragyog a színpadon és ragyogásává1 jótevőén besugározza a gyakran erősen látszó mesterségbeli hatásokat és a néző-hallgató részére kevésbé érthető és élvezhető kissé dogmatikus „megnyilatkozásokat". A halálos beteg jezsuita páter csodaszerűen felépül. A hitében teljes páter csodálatos gyógyulása megtéríti megha- Sonlott társait is. Egyik fanatikus, de türelmetlen társa ellenben éppen ezzel a csodával veszíti el még meglévő hitét. De egy újabb csoda, a rendületlenül hívő béna gyermek talpraállása, ennek is visszaadja hitét és lelke békéjét.

Az Úr katonái azok közé a kevésszámú színpadi művek közé tartozik, amelyek színpadiig nehezen kezelhetők. Csak egészen biztos kézzel és mértékkel lehet hozzányúlni. Hevesi nem tévedt el ebben a fekete rendi világban. Legnagyobb érdemét mégis abban láttuk, hogy előtérbe segítette a magyar színészet második vonalát és bebizonyította, hogy a magyar színjátszást rá lehet és rá kell építeni erre a művészi szempontból, a sztároknál sokszor jobban felkészült rétegre. Néhány kisebb szerep nem talált ugyan megfelelő szereplőre, de ezek színpadszeretetükkel és művészi hitükkel igyekeztek ezt feledtetni.

Szinte hiánytalan színházat játszott ez a nagyrészt fiatalokból álló második vonal. Toronyi Imre, Vándory Gusztáv, Pataky Miklós, Dávid Mihály, Szakáts Zoltán, Szigeti Jenő, ’B a - I ó Elemér, G o n d a József és F ö I d é n y i László játékértékben közel egyenrangúak voltak Törzs Jenővel. A hívő bénagyermekben Dévén y i Laci iskolát csinált a gyermekszínjátszásnak.

A díszletek néhány durva hibától eltekintve jók.

Nemzeti színház. TI SZEGÉNY LÁNYOK.

Boros Elemér új színművében a szegény és a gazdag lányt állította szembe egymással, azzal a szándékkal, hogy bebizonyítsa nekik; egymás területeire nem ajánlatos betörni, sőt nem tanácsos átlátogatni sem, — maradjon mindenki ott, ahová jő vagy rossz sorsa állította. (Ilyenformán ugyan a mai