Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Muhoray Elemér: Szinház, film, rádió

ziós jelentőségében nyeri el a plasztikai értelmet, nem pedig a sejtetésben. Az anyaggal, a viaszk anyagszerű ki­dolgozásával adja meg a szobornak ezt a vonást. Többi portréiban is a tiszta plasztikai felfogás révén jut el az egyén mély jellemzéséhez. A plasztikai formáknak az anyaggal való tökéletes egybekapcsolását is megfigyelhet­jük e művein. Két figurálisa — női aktok — mutatják, hogy mennyire egyéni fölfogással uralja a mintázófát. Rigele Alajos kisebb plasztikai művekkel szerepelt. Ezek­ben is visszatükröződik Rigele jól ismert művészi egyéni­sége. A formák felfogásában finom, a legapróbb részle­tekig menően klasszicisztikus, a kompozícióiban pedig, va­lami természetesen ható irodalmi, jelképes, az elgondolá­sa. Technikai tudása a legmeglepőbb hatásokat képes elénk varázsolni a márványból. SZÍNHÁZ, film, rádió Budapesti színházi események. Az elmúlt években ilyenkor, már a színházi évad derekán nagyon kevés komoly hozzá­szólni való akadt a színházi eseményekhez. Ahogy túljutott a színház az indulás készülődésein, lefé­kezett, és lecsendesedett tem­póban ment tovább a fehér hónapok felé, — és ha külön­ben kibírta, — minden külö­nösebb zökkenő nélkül jutott át az új naptári évbe. Ebben az évben szokatla­nul reménytkeltően, lázasan készülődtek a színházak tájé­kán, de mire a megnyitó da­rabok elindították a szezont, a színpadon már semmit sem láttunk, semmit sem kaptunk ebből a lázból. Mint egy dí­szes tűzijáték után, ahogy sze­münk parancsszó nélkül is keresi az üres égen a fény­csíkokat, a színes robbanás­kévéket, úgy kerestük és úgy nem találtuk a színpadon sem a lázas versengés eredmény­nyomait. Már beletörődtünk, hogy csak ügyes szemfényvesztés volt ez a nyári színházi tűzi­játék, mikor egyszerre csak valóságos fények robbantak a színházi égen. Szabó Lő­­rinc-S hakespea re Athéni Timonja, Tamási Áron Éne­kes madara, Hevesi Sán­­dor-Emmet Lavery Az úr katonái. Ezek a fényességek váratlanul más és más irány­ból , más és más színházból indúltak ki, majdnem egy­azon időben, mintha csak ki akarták volna egymást hívni ragyogás-párbajra. Amilyen váratlanul jött a színházak

Next

/
Oldalképek
Tartalom