Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-12-01 / 10. szám - Vécsey Zoltán Dr.: Polonia restituta. Kiszakított lapok egy utinaplóból

a magyar nemzet történelmében számtalan érintkezési felület a'akult ki Lengyelországgal és a lengyel—magyar tradicionális barátság nem csupán szólamokban fejeződött ki, hanem realitás volt és realitás ma is, hanem mert nincs a modern államéletnek olyan problémája, amelyre Lengyel ország viszonyainak tanulmányozása ne adna, érde«es irányító szempontokat. Száz és száz kérdés bukkan fel, amelyekkel érdemes foglalkozni, rájuk feleletet keresni. Még nincs két évtizedle annak, hogy az uj lengyel állam önálló, független állami életét éli. Nem izgató kérdés, hogy vájjon sikerült és hogyan, milyen módszerekkel sikerült a lengyel államiság eszméjének kohójában homogénné tenni olyan hatalmas területeket, amelyek három annyira különböző rendszerű, különböző kultúrájú impérium uralma alatt éltek egy évszázadnál hosszabb időn keresztül?

És seregestül tódulnak fel ilyen és hason'ó kérdések. Ezen a nyáron négy hetet töltöttem lengyel földön. Voltam délkeleti részében,, amely még teljesen Keleteurópa, a rutének földje. Voltam Varsóban, az új fővárosban, megfordultam Gdyniában, a lengyel építőakarat teremtette modern nagy tengeri kikötőben, Lodzban, a lengyel Manchesterben s áhítatos lélekkel jártam Krakkónak, a lengyel Rómának történelmi hagyományok megszentelte kövei kö’r zött. Négy hét nagyon rövid idő arra, hogy egy országnak, akár egy városnak a lelkét is megismerjük, de mégis olyan szempontokra bukkan az idegen,, amelyek irányítólag hatnak, beható tanulmányok állapjaivá lehetnek. Bennem legalább az az elhatározás támadt, hogy Lengyelországra vonatkozó tanulmányaimat, amelyek két évtizeddel ezelőtt életkörülményeim megmásulása miatt megszakadtak, újból felveszem. Akkor csupa könyvtanulmány alapján megírtam egy kis értekezést, „Lengyelország» történelmének földrajzi alapjai" címen, amely a Földrajzi Közlemények 1917. évfolyamában jelent meg. Az elsárgult lapokat forgatva, a tanulmány ma már anachronizmusnak tűnik fel, de sok olyan kérdés ötlik fel benne, amelyekre csak most, első lengyelországi utam után találtam feleletet.

Ke'eteurópa történetének sorsdöntő kérdése volt ezer esztendőn át és sorsdöntő kérdése ma is a lengyel—orosz ellentét. Hogyan magyarázható, hogy attól a kortól kezdve,, amikor írásos emlékek még nem voltak, egész ai mai napig itt él a hatalmas keieteurópai táblán két közös eredetű nép, a 130 milliós orosz kolossus és a negyedszáz