Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-12-01 / 10. szám - Vécsey Zoltán Dr.: Polonia restituta. Kiszakított lapok egy utinaplóból
VÉCSEY ZOLTÁN DR.: POLONIA RESTITUTA — Kiszakított lapok egy utinapióból. — A háború után kialakult új Európa térképén a Kárpátok láncától északra a Balti tengerig elterülő földet, a Visztu'a medencéjét olyan hatalmas államterület tölti ki|, ame'y a 19. század politikai térképén nem szerepelt. Rzeczpospolita Polska, lengyel köztársaság enne* az á'lamnak a neve, történelmi utódai a lengyel királyi köztársaságnak, amely a 11. századtól kezdve döntő szerepet vitt Keleteurópa történetében. Lengyelország helyreá’lításával nagy történelmi igazságtalanság tevődött jóvá. Még az 1772-es első felosztás történelmi szereplői közül ist többen érezték, hogy az elkövetett nemzetgyilkossággal vétkeztek az isteni és emberi joggal szemben. Mária Terézia könnyezett, amikor az okiratot a’áírta: „unter Tränen stehe" — és félt a később elkövetkezendő isteni igazságszolgáltatástól: mit alleyn das offenbare Recht himmelschreyend wider uns, sondern auch alle Billigkeit und Vernunft gegen uns ist,, — de mégis* résztvett az osztozkodásban. Egy közel 800.000 négyzetkilométer terü'etű, húsz millió lakosú államot tüntettek e| a térképről. A helyreállított Lengyelország tehát 388.390 négyzetkilométernyi kiterjedésével a felét sem éri el egykori birtokállományána«, mégis az uj Európa egyik legjelentősebb alakulata, területére nézve az ötödik, népességének számát tekintve a hatodik Európa államai között, ha azonban a kultúráit területeket tekintjük, nyomban Németország után a második helyen következik. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy Európa minden á'ilama között Lengyelországban a legnagyobb a népesség természetes szaporulata, 1000 lélek után 17, úgy nyomban átlátjuk Lengyelország nagy nemzetközi jelentőségét és megértjük, hogy a nagyhatalmak kollégiumában egyenrangú félnek ismerik el a lengyel köztársaságot. Itt fekszik közvetlen szomszédságunkban, döntő szerepe lesz a dunai problémának, keleti és északkeleti Európa sorsának kialakulásában, mégis keveset tudunk róla, szinte kevesebbet, mint távoli országok viszonyairól, amelyek csak a napi politika aktualitása következtében nyomultak érdeklődésünk homlokterébe. Pedig az uj Lengyelország viszonyainak tanulmányozása fontos és hálás feladat, különösen az a magyar kutatók számára. Nemcsak azért, mert
