Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Új magyar filmek
Ságból jut fel erre a hercegi magaslatra és útközben megtanulta, hogy a rend és a szolgálat az élet alapja. A maga erejéből találta meg az előre haladas útját. Mintha egy kicsit előbbre is nézne, — lehet, hogy ez csak a színész érdeme — majd a fiam, annak a fia meg méginkább. Pedig az ö élete sem szalad mindig az egyenes sínpáron és mintha mondani is szeretné; bizony így van ez kérem, mióta embereknek hívnak bennünket. Toronyi L. Imre sokkal többet nyújt, mint amennyit B e r g e n szerepe meg kíván tőle. Ha jobb lenne a szerep most könnyen a legelsők közé juthatott volna. S z a k á t s Zoltán igazságosan lánzongó G úszta v j a, több mint színházi élvezet. H a r s á n y i Rezső igazi forradalmár, annyira, hogy önkéntelenül felvetődik a kérdés; miért jelentkezik ez az ember az állomás főnöknél, mikor az élete függ a vasúti katasztrófától? Miért bízza sorsát az ilyen szempontból láthatóan gyenge jellemű Bergenre? Minden forradalmár lehetőleg maga intézi el az ilyen megbízatásokat. Nem helyes, hogy az egyetlen valamire való nőszereppel is mostohán bánt az író. Pedig Mezei Mária igen tehetségesen játsza a válófélben lévő asszonykát, csak mintha a sírással állna hadilábon. G á r d a y Lajos ebből a szükreszabott bakterból is kitűnő figurát formál. Legjobb szerep a vasúti gyakornok, egy fiatal színész Bognár Elek játsza nagy reményekre jogosító teljesítménnyel. Nagyon jó még néhány kisebb szerep és nagyon jól is játszák; a tanítónőt S z a t m á r y Margit, Sala Domokos egy berúgott siheclert, az öreg plébánost Zilahi Gyula és egy hűséges vén szolgálót Marosi Adél. A rendezés nagyobb hibákat nem tudott leköszörülni. R e y s s e r Ottó diszletei az első képtől eltekintve jók. MUHORAY ELEMÉR. FILM Új magyar filmek. A MESEAUTÓ V a d n a i László és Vitéz Miklós filmvígjátéka elkészült és bemutatásra vár. Zenéjét Márkus Alfréd szerezte, rendezője G a ál Béla. Főszereplők Törzs Jenő, P e r c z e I Zi-Király Színház FÉLÓRÁS FELESÉG Operett 5 képben. írták Balassa Emil és Mihály István Zene: Hajdú Imre Egy félóráig tartó házas élet indítja el a bonyodalmas mesét. Alig, hogy kilépnek a fiatalok a párisi, anyakönyvi hivatalból az újdonsült férjet, aki egy spanyol kalandor, már is letartóztatják. A félórás feleség pedig hazautazik Budapestre. Múltjai persze még szülei előtt is gondosan titkolja. Jelentkezik azonban az igazi férfi és félórás feleség sok húza-vona után menthetetlenül és végérvényesen feleség lesz. A szabályos, de vérszegény operettálalás, az operett törzsközönségét sem tudja kielégíteni. Felhívjuk a színház jelenlegi vezetőségének figyelmét arra, hogy a Király Színháznak a magyar zenésjáték kultúra kifejlesztésében érdemes múltja van. Világhírig emelkedő komoly múltja. L a t a b á r szószerint kézzel-lábbal dolgozik a siker érdekében, de csak egyéni érdemeit tudja öregbíteni. J u r i k Ica tehetséges színésznő, hangja is van, egy jó szerepben bizonyosan nagy sikere volna. R a f - f a y Erzsi hadilábon áll a prózával, a színpad nem az ö területe. D e I I y Ferenc folyton kifelé a közönség felé játszik; így sincs sikere. S o I t h y György nem találta bele magát a spanyol kalandorba. Nagyon tehetségesek, kisebb szerepekben H e r - c z e g László, A n d a y Béla F a r ag ó Panni és S z ő n y i Lenke. A zene nagyrésze jó ismerősünk, a versek jók. B r ó d y István rendezése színtelen és ötlettelen, csupa sablón, a kiállítás nem méltó a Király Színházhoz. EME. ta, Gombaszögi Ella, Berki Lili és Gózon Gyula. A BÁL A SAVOYBAN Felvételei folynak a Hunnia filmgyárban. Székely István rendezi ezt a csak részleteiben magyar filmet.
