Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Új magyar filmek

Ságból jut fel erre a hercegi magas­latra és útközben megtanulta, hogy a rend és a szolgálat az élet alapja. A maga erejéből találta meg az előre haladas útját. Mintha egy kicsit előbbre is nézne, — lehet, hogy ez csak a színész érdeme — majd a fiam, annak a fia meg méginkább. Pedig az ö élete sem szalad mindig az egyenes sínpáron és mintha mon­dani is szeretné; bizony így van ez kérem, mióta embereknek hívnak bennünket. Toronyi L. Imre sokkal többet nyújt, mint amennyit B e r g e n sze­repe meg kíván tőle. Ha jobb lenne a szerep most könnyen a legelsők közé juthatott volna. S z a k á t s Zol­tán igazságosan lánzongó G úsz­ta v j a, több mint színházi élvezet. H a r s á n y i Rezső igazi forradal­már, annyira, hogy önkéntelenül fel­vetődik a kérdés; miért jelentkezik ez az ember az állomás főnöknél, mi­kor az élete függ a vasúti katasztró­fától? Miért bízza sorsát az ilyen szempontból láthatóan gyenge jelle­mű Bergenre? Minden forradal­már lehetőleg maga intézi el az ilyen megbízatásokat. Nem helyes, hogy az egyetlen valamire való nőszerep­pel is mostohán bánt az író. Pedig Mezei Mária igen tehetségesen játsza a válófélben lévő asszonykát, csak mintha a sírással állna hadilá­bon. G á r d a y Lajos ebből a szük­­reszabott bakterból is kitűnő figurát formál. Legjobb szerep a vasúti gya­kornok, egy fiatal színész Bognár Elek játsza nagy reményekre jogosító teljesítménnyel. Nagyon jó még né­hány kisebb szerep és nagyon jól is játszák; a tanítónőt S z a t m á r y Margit, Sala Domokos egy berúgott siheclert, az öreg plébánost Zilahi Gyula és egy hűséges vén szolgálót Marosi Adél. A rendezés nagyobb hibákat nem tudott leköszörülni. R e y s s e r Ottó diszletei az első képtől eltekintve jók. MUHORAY ELEMÉR. FILM Új magyar filmek. A MESEAUTÓ V a d n a i László és Vitéz Miklós filmvígjátéka elkészült és bemutatás­ra vár. Zenéjét Márkus Alfréd sze­rezte, rendezője G a ál Béla. Fősze­replők Törzs Jenő, P e r c z e I Zi-Király Színház FÉLÓRÁS FELESÉG Operett 5 képben. írták Balassa Emil és Mi­hály István Zene: Hajdú Imre Egy félóráig tartó házas élet indít­ja el a bonyodalmas mesét. Alig, hogy kilépnek a fiatalok a párisi, anyakönyvi hivatalból az újdonsült férjet, aki egy spanyol kalandor, már is letartóztatják. A félórás feleség pedig hazautazik Budapestre. Múltjai persze még szülei előtt is gondosan titkolja. Jelentkezik azonban az igazi férfi és félórás feleség sok húza-vo­­na után menthetetlenül és végérvé­nyesen feleség lesz. A szabályos, de vérszegény ope­­rettálalás, az operett törzsközönsé­gét sem tudja kielégíteni. Felhívjuk a színház jelenlegi veze­tőségének figyelmét arra, hogy a Király Színháznak a magyar zenésjáték kultúra kifej­lesztésében érdemes múltja van. Világhírig emelkedő komoly múltja. L a t a b á r szószerint kézzel-lábbal dolgozik a siker érdekében, de csak egyéni érdemeit tudja öregbíteni. J u r i k Ica tehetséges színésznő, hangja is van, egy jó szerepben bi­zonyosan nagy sikere volna. R a f - f a y Erzsi hadilábon áll a prózával, a színpad nem az ö területe. D e I I y Ferenc folyton kifelé a közönség fe­lé játszik; így sincs sikere. S o I t h y György nem találta bele magát a spanyol kalandorba. Nagyon tehetsé­gesek, kisebb szerepekben H e r - c z e g László, A n d a y Béla F a r a­­g ó Panni és S z ő n y i Lenke. A zene nagyrésze jó ismerősünk, a versek jók. B r ó d y István rendezése színtelen és ötlettelen, csupa sablón, a kiállí­tás nem méltó a Király Színházhoz. EME. ta, Gombaszögi Ella, Berki Lili és Gózon Gyula. A BÁL A SAVOYBAN Felvételei folynak a Hunnia film­gyárban. Székely István rendezi ezt a csak részleteiben magyar filmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom