Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1935-01-01 / 1. szám - Színház, film - Új magyar filmek

Ugyanis a film német szöveggel kerül a közönség elé. Film készül Farkas Imre nagy­sikerű daljátékéból, az Iglói diá­kokból. Nagysikerű filmnek Ígérke­zik ez a régi magyar diákéletet tár­gyaló mese. A film külső felvételeit már befejezték, a jelek szerint vég­re egy igazi filmprimadonnát fedez­tek fel, G e r v a y Maricát. Jávor Pál Kürti József, Kabos, Gő­zön, Márkus Lajos, L i 11 k a y Irén, Ö r y Kató játszák a többi fő­szerepeket. A film írója Siklós­­s y Iván. Az új zeneszámokat Far­kas Imre és P. Horváth De­zső szerezték. A filmet S c h af f e r László, ki eddig Amerikában és Ber­linben működött, fényképezi. Rende­zője György István, aki az utób­bi évek legjobb magyar filmjét a Bort is rendezte. EME. HELYET AZ ÖREGEKNEK Két percig csak neveket olvasha­tunk; kik és milyen minőségben hoz­ták a filmet napvilágra. Ez is magyar különlegesség. A filmnek két rende­zője van, — egy magyar és egy né­met — és három írója. Hát még ha a zeneszerzőket is felsorolnánk. Jó, filmszerű mese nagyon sikerte­len feldolgozásban. Kár érte. Az öreg vidéki papirkereskedőt, konjunktúra hős vezérigazgató fia azért emeli ki puritán tiszta világá­ból, mert fölfelé akar házasodni. Ez a könyöklő, törtető üzletfi azonban a cél előtt csődbe kerül. Természe­tesen nem jön zavarba egy nagyobb kölcsön reményében hamis leltárt ké­szíttet, de saját apja leleplezi, ösz­­szeomlik a kártyavár nagyvállalat, ugyanúgy az előkelő házasság is. Szerencséje, hogy apja közben meg­­únta a túl jó módot; egy kis papir­­üzletet állít fel és azt becsületes munkába vetett hitével önálló jólme­­nő üzletté fejleszti. Így a vezérigaz­gató úrnak marad egy hely az eladó asztal mellett, ahol újra kezdheti. Kár, hogy ezt a mesét képtelen szerelmi históriákkal hígították fel. így csak szokványos filmvígjáték ál­talános stilus zavarral súlyosbítva, ami némileg a német rendező javára üt ki. Szőke Szakáinak köszönheti a film, hogy közepes közönség sikert arathat. Ideális figura, kedélyes és fájdalmas humora európai értékű. Dénes György vezérigazgatója túl száraz és nem filmszerű. Verebes Ernő kevés tudása is, mintha külföl­dön maradt volna. H a I m a y vergő­dik egy hálátlan szerepben. Hu­szár Pufi terebélyes testalkatán kí­vül mást nem érvényesít. G ó z o n kezdő korára emlékeztet. Bársony Rózsi csak néhány könnyebb jele­nésben meggyőző. Erdélyi Mici hasonló szerepben volt már sokkal jobb is. Szigeti Jenő epizódsze­repet, egy iskolaszolgát játszik ma­gyar filmen ritkán látott filmszinészi készséggel. Ahogy a rosszalkodó ap­ró diákokat szerető szigorral hátba legyinti és amikor néhány köznapi szót vált az öreg papirkereskedővel; film nagyságaink is komoly tanul­mány tárgyává tehetnék. B r o d s z k i kísérő zenéje és szá­mai nem hagynak nyomot a néző hall­gatóban. Néhány elmosódott képért kit okolhatunk a fényképezőt vagy a Hunnia készülékeit? EMMY Filmre írta: Mihály István Rendezte: Székely István E m m y, az ezredes lánya, német nevelőnője kíséretében apja látoga­tására érkezik és a kaszárnyában száll meg, ahol Koronkay had­nagy szobáját foglalja el, akit persze kitelepítenek. Rögtön akad két ko­moly udvarlója; a kilakoltatott had­nagy és egy százados; P á I ó c z y. A hadnagy ebből az alkalomból vég­érvényesen szakít az ott időző szín­társulat szubrettjével aki bár „bé­kebeli" ötezer pengő végkielégítést kap, nem akarja ezt tudomásul venni. Nem tudja azonban megakadályozni, hogy a fiatalok egymásé ne legye­nek. Mivel a filmben bonyodalomra is szükség van, Emmy, épen a szub­­rett miatt eljegyzi magát a százados­sal. Persze a megértő P á I ó c z y a döntő pillanatban visszavonul, annál Is inkább, mert azonnal kéznél van neki egy másik menyasszony. Rákosi Viktor nem tiltakozhatott, hogy szellemes történetéből egy egészen együgyű filmmesét gyártsa­nak. Az üzleti ügyeskedés újból a bol­dog béke időket hirdeti, de a ren­dező figyelmetlenségéből mai szö­veg és mai figurák keveredtek a filmbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom