Magyar Írás, 1935 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1935-01-01 / 1. szám - Kritika - Kerényi György: Bartók új könyve
fizikumával együtt állja az életharcot, és elég hamar egy bőrgyár társtulajdonosává válik. Kiviszi magával régi, elhagyott szerelmét, Ancsát is, gyermekeik már új légkörben nőnek fel, s e pásztor mélabús tilinkója helyett a gépek zúgását, kerekek csattogását tartják a legszebb muzsikaszónak. Putera Adám haza is látogat Amerikából, s mint ilyenkor már elvárják a hasonló emberektől, jótékony célra hatalmas összegeket áldoz, iskolát építtet stb. Közben a viszontlátott intelligenciával együtt kedvesen emlékezik vissza a falusi életre, a sok bohókás kalandra, arra a kedves, mindig visszakésztető légkörre amelyben a felhők Is megállnak a csúcsok felett, hogy kigyönyörködjék magukat az áldott békességben. — Rázus ezzel a nagy elbeszélő költeménnyel szórakoztatva-nevelő könyvet adott az olvasók kezébe. Putera juhász sorsán át a szlovák nép életerejére, megbízhatóságára, munkakedvére és energiájára utal. Verselése a természeti leírásoknál vagy a mulatságos históriák leírásánál szinte kicsap a mederből. Amerikai leírása már távolabb áll az előző légkörtől, s itt nem a versre, hanem a magára hagyott szlovák falusi ember sorsára utal. A könyvet a kritika nagyrésze szívesen fogadta. Rázus ezzel is közelebb került olvasói szívéhez és megmutatta, hogy a költő mint politikus is hű maradhat a megszokott színekhez. A könyv kiállítása a Matica könyvtárnak jó ízlését dicséri. FARKAS ISTVÁN. BARTÓK ÚJ KÖNYVE (Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. 127, javarészt kiadatlan dallammal. Budapest, 1934. Somló Bála könyvkiadó) Bartók új könyve már megjelenése előtt a magyar zeneélet eseménye volt. Főbb tételeit ugyanis a múlt télen a rádióban felolvasta s így oly széleskörű közönség szerzett róla rövid időn belül tudomást, amely hasonló kérdések iránt csak nagy-lassan szokott felmelegedni. A felolvasás különösen egyes, zenepolitikába vágó mondatainak szokatlan nagy visszhangja lett. Bartók tökéletesen tárgyilagos stílusával megállapítja például, hogy „ha továbbra is így folynak a dolgok, mint eddig, akkor nemsokára az lesz a helyzet, hogy sokkal több magyar dal lesz hozzáférhető horvát, szlovák, rutén, román dalszövegekkel, mint eredeti magyar szöveggel. A külföld így fogja majd megismerni a magyar falu zenéjét Idegen szövegekkel, mindenféle más nyelvű nép népzenéjének az elnevezése alatt." Ha valaki alaposan akarja megismerni a régi magyar népdalstílust, annak egy horvát szövegű zágrábi kiadványt kell áttanulmányoznia. Stb. A rádióelőadásoknak máris megvan az első sikerük. Amire Kodály és Bartók harminc évig vártak: a M. Tud. Akadémia 'Vállalkozott a „Nagy Gyűjtés", a magyar népzene egyetemes kiadásának megindítására. Eddig a dolog „eseménye". A szenzáció elültével s a könyv megjelenésével aztán kiviláqosodott, hogy itt nemcsak zenepolitikai, hanem maradandó tudományos eseményről is van szó. Az összehasonlító zenetudománynak ezen a területén Bartók jutott el az első összefoglaló eredményhez, még pedig úgy, hogy minden kis részletmunkát is magának kellett elvégeznie. Igyekszem a következőkben röviden összefoglalni Bartók könyvének azt a részét, amely a MAGYAR ÍRÁS olvasóit közelebbről érdekli. A magyar népzene négy szomszéd nép zenéjével volt s van kölcsönös viszonyban. Ezek: szlovák, rutén, román és horvát. Köztük legjelentősebb a magyar-szlovák és magyar-rutén népzene viszonya. Ügy a magyar, mint a szlovák népzenét nagyiéból három osztályra tagolja Bartók. Az első osztály mindkét népnél a legréqibb dallamokat foglalja maoában. Ezek a régi dallamok iqen könnyen, szinte első látásra felismerhetők. Valósággal külön stílust képviselnek, olyanformát,
