Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Khín Antal: Szent Márton fehér lova és Márton lúdja
SZENT MÁRTON FEHÉR LOVA ÉS MÁRTON LÜDJA — Csallóközi néphit. — A téli napforduló tájára eső misztikumok bevezetője Csallóközben Márton napja. Szent Márton, a vitéz római centurio, a pannonjai születésű toursi püspök, Gallia szentje, a keresztény magyarság történetében is szellemi szerepet vitt. Kalandáriumi elhelyezése fontos dátum volt a magyarság életében. Már az Árpádok korában, aki ajándékot és egyéb jövedelmet várt, az ő napján jutott hozzá. Az udvarnokoknak és más szolgálatot végző népeknek gyakran elég gondot okozott, hogy uraiknak a természetben fizetendő járandóságot Szent Mártonra beadják. Csallóközben sok volt az udvarnok. Királyi, egyházi egyaránt. Ezek előtt így nem igen örvendezhetett nagy népszerűségnek. Valamint a pogánysághoz titokban még ragaszkodók előtt sem. Hiszen Koppány vagy Kupa vezér népe leveretésében szellemi része volt. Vajk, a későbbi Szent István király nagy szorongattatása idején, midőn Somogy népe Kupa vezéir élén ki akarta űzni atyai székéből — beszéli a pannonhalmi apátság alapító oklevele — hozzá fordult lélekben. Szent Márton és Szent György zászlói alatt diadalt aratott Bahony népén. Pannonhalma hármas csúcsán épült — nem eredetre, de rangra — a legelső monostor a keresztény magyar királyságban, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Márton még katona korában sokat imádkozott. Messze síkok népének hirdette az új kultúra diadalát. Félve tekintett rá a pogány, tisztelettel Krisztus híve. Csallóközben, ahol a pogányság jól meghúzódhatott — úgy látszik a Megyer törzsből valók ragaszkodtak a régi hithez legjobban. Ezen törzs egy része a Kürt-Gyarmattal együtt támogatta Kupát. A pannonhalmi hegyek megjelenése a láthatáron a Felső- Csallóköz népénél ma is félelmet ébreszt. Szent Márton hegye, ha feltűnik, mert ritkán lehet látni, csak igen tiszta időben', ma isi vihart jelent a csallóközi dunamenti nép hite szerint. Halász és pásztor vészé-
