Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-04-01 / 4. szám - Kritika - Féja Géza: Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól - Rába Leó: Szenes Piroska: Jedviga kisasszony
dékre került Kakuk Marci. Tersánszky különösképen a „züllöttek" életének ábrázolásához ért, akik időre-órára, vagy végképen kihullanak az életből, s a romlásban megállva visszaízlelnek belé, óriási mohósággal s emberségük egész megfeszítésével. A romlás, a züllés, az életrendből való kihullás emberségét, emberi fájdalmát, különös esztétikáját és etikáját, fantasztikumba hajlását s mélységes realizmusát, tiszta bánatát s nehéz vad ízét: senki sem fejezte ki ilyen maradéktalanul, mint ő. Elbeszélő hangjában van valami tiszta szabadság, valami örök kamaszos őszinteség, nyíltság, szabadszájúság és végtelen frissesség. Főképen a Kakuk Marciban. E történetekben mindvégig Kakuk Marci természetes, emberi hangja az uralkodó. Folyton azt érezzük, mintha egy új hangszert hallanánk, az ő hangja búg, újjong s dörmcg minden epikai szokványosságon túl. Hallatlanul élővé teszi alakját ezáltal s hozzá még: lehetősége nyílik, hogy alakját, sorsát, egyéniségét világképpé mélyítse. Az életből félig-egészen kihullott ember rajzol kacagó-röhögő, édes-keserű képeket, .torzkarcolatokat az életről, s hullat tréfákat, ötleteket, bölcsességeket, emberi igazságot s könnyelmű, jóízű irkafirkákat. . . Egészen eredeti s egészen jelentékeny, nagy elbeszélő művész jelentkezik ebben a könyvben is! FÉJA GÉZA. Móricz Zsigmond: AZ ASSZONY BELESZÓL. Regény. Athenaeum kiadá sa, 1934. Az új Móricz-regény egészen új területre visz bennünket. Az író első budapesti történetét írta. Eddig: a falúból, a kisvárosból s a történelemből táplálkozott s éppen ezért némi félelemmel vettük kezünkbe ezt a könyvét. Vájjon számára adatott-e ez a talaj? El kell ismernünk, hogy Móricz Zsigmond mélyen bele látott a mai Budapest életébe. Az író többnyire a múltat s a közelmúltat látja. Itt áll előttünk az óriási átalakulásoktól megrázott s összezilált, jelen s az irodalom még alig vesz róla tudomást. Főleg a középosztályt csapta meg az idő szele. Kivételes szerepét erősen megnyirbálta az idő s jelentékeny rétege alig bírja az iramot. Gazdaságilag lefelé sülyed, ezt a tényt külső díszek felaggatásával és külső látszatok fenntartásával próbálja leplezni és képtelen belsőleg átalakulni. Sorsa ezért kétségbeejtő, mert gazdasági válsága nem vezette egy új életútra. Belemerül nyakig mindennapi életküzdelmébe s nem bír hidat építeni magának a jövő felé. Ebbe az izgató, nehéz kérdésbe vágott Móricz Zsigmond. Egy fiatal házaspár története pereg előttünk s hozzá kapcsolja néhány család sorsát. Más korú, foglalkozású, hivatású s vérmérsékletű ember minden alakja, de ez közös bennük: a válságban való vergődés, melyből csak egyéniségüket, egyéni sorsukat bírják időre-órára kimenteni. A nagy kérdés: a k ö z é p o s z t á I y - s o r s megoldatlan marad bennük. Móricz új könyve nem követel eposzi igényeket. Inkább nagy novella, könnyedén szövi tovább a mese szálait, híres robusztus ereje hiányzik belőle, nagy viaskodásait, kl-kitörő líráját is hiába keressük. Inkább az elbeszélő művészet nyugodt, higgadt biztonságával lep meg. Kis kép ez a könyv nagy kísérletei és nagy teljesítményei mellett, de kiszélesíti az egész mű képét. „Az asszony beleszól" különben első könyve egy most megjelenő ötkötetes Móricz-gyűjteménynek. FÉJA GÉZA. Szenes Piroska: JEDVIGA KISASSZONY. Franklin Társulat kiadása. Mély távlatú szlovenszkói körképe, a „Csillag a homloké n" két hatalmas regénykötete után merész és szokatlan vállalkozásnak tűnik, hogy az írónő novelláskötettel lép a porondra. Kettős tehertétel ez a könyv: a novella ma elhanyagolt műfaj és ha nőíró nyúl hozzá, sanda gyanakvás ébred az olvasóban, nem szokványos asszonyi próbálkozás-e, játék a szavakkal, mondanivaló híjján. Szenes Piroskának van Befizette már a Kazinczy könyvbarátok tagdíját?
