Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Filmszinház - Ö…n: Krisztina királynő

mondanivalója. Művészi alakítóereje pedig nem hagy kétséget: forró, villamossággal telített légkörben ziháló alakjainak halálos biztonsággal a n o v

el I a keretében kell születniök és kanyarodniok végzetük felé, a villámok cikázásának szemfájdító erejével, sebességével és döbbenetével. A novellák szereplői egy közösségbe tartoznak: ködös titkok küszöbéről indulnak el és sötét, rémületes monomániás következetességgel robognak a célba. Sorsuk meg van pecsételve: téboly, öngyilkosság, bitó, halál.

Jedviga kisasszony, a kastély gazdag leánya, sáros csizmák, bakkancsrugások, árulás és önfeláldozások után a bitófa árnyékából megmentett szerelmét ökölcsapások és forró csókok közt találja meg.

A szenvedélyek mindent elsöpörnek, az ösztönök ősi, vad erejükben tombolnak. Nincsenek csöndes, nőies megalkuvások, konok és dühös lázadás mindenütt. Az asszony! lélek uj, ismeretlen vidékei tárulnak fel előttünk rideg és gyilkos valóságukban. Vérbeli író művészi alakítóereje formálja életté ezeket a grand-guignolszerű borzalmakat.

Az egymásmelléfűzött novellák sorából igényesebben ütközik ki a „Szerelmi történet." Igazi aszszonysors.

Szenes Piroska novelláskötetét: vállalhatja írója és értékei közé sorolhatja Szlovenszkó irodalma.

RÁBA LEÓ.

Ľudo Ondrejov:

BEZ NÁVRATU.

Versek, a Knižnica

Slovenských pohľadov XXI. kötete.

A Bez návratu (Visszatérés

nélkül) Ľudo Ondrejov válogatott

verseinek gyűjteménye. Válogatottnak mondhatjuk, mert az egy-két egyszerűbb vagy egy-két túlfínom és szép versen kívül egy kiforrott költői véna igazi arcát mutatja e könyv.

Ľudo Ondrejov a

szlovák faj vátesze. Jánošík

nemzetének

fia, aki még mindig alacsonyan látja fajtáját, s a bacsa-dalában azt dalolja:

ftéljetek bírák, hóhérok akasszatok, népem az új reggelt mégis bevárja!

A kötet legszebb versei a Bez návratu, V

predjeseni, (Őszelőben), amelyben a fáradt költői lemondás halk muzsikája művészi húrokon csendül, a Pri méte (A métánál) eszünkbe juttatja a mi nagy költőnk síró kérdését, megoldását: ... túl vánkoson, leplen, ingen, sírva láttuk meg: ez se minden . . . tudó Ondrejov ezt így énekeli meg:

Ez hát vágyainknak csúcsa, Istenem, hatalmas Istenem?!

Borongós hangjával, mély líraiságával kap meg a Z

mrtvých vstáném (Feltámadok), míg a Z

vtačích piesní

(A madárdalokból) c. ciklus legbájosabb verse a Rozprávku

píšem (Me

sét írok).

Mesét írok,

. . . hogy valahol elaludtak a szürke erdők . . .

A rohanó század bölcsődalát írja meg az Uspávanka mojej matky-ban (Anyám altatódala).

Ondrejov tehetség, erő, stílus és mondanivalók szempontjából a legjobb szlovák költők közé sorozható.

FARKAS ISTVÁN.

FILMSZÍNHÁZ

KRISZTINA KIRÁLYNŐ.

Metró Goldwyn Mayerfilm. Címszereplő Greta Garbó.

Budapesten két nagy és monumentális angol filmet mutattak be egy időben a mozgó színházak. Vili. Henrik magánéletét és Krisztina királynőt. Az elsőt magyarok készítették el, — pompásan, a másodikat Rouben Mamoulin, a newyorki Theatre Guild rendezője hozta életre. Ami művészi ezen a filmen, az mind a színészek játékában csúcsosodik. Lehetetlen meghatottság nélkül nézni és hallgatni ezeket a pompás színészeket. Milyen nemesen egyszerűek, emberiek. A filmnek nagyszerűsége ott kezdődik és ott is végződik, hogy a film meséjének tartalmát elhiszem, valószínűsége velem él együtt és egy percre sem gondolok arra, hogy ez kiagyalt tákolmány, történelmi pletykákon épült meseszövés.

Tényleg Krisztina királynő, aki Gusztáv Adolf svéd királynak egyet