Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

szembe az életmódjához ragaszkodó pásztornomádság a magaskultúrával, amelyet létrehozni segített és előbb-utóbb mindig a magaskultúráé a győzelem. Maotun halála után a Han-császárok leverik a hunokat s a hunok áradata megindul Nyugat felé, maguk előtt söpörve a pusztai nomádok vagy erdővidéki földművesek népáradatát, őzek a nyugatra tartó húnok azután valahol Nyugatszibériában új, hatalmas pusztai birodalmat alkottak,, rávetették magukat valahol az európai szteppe és erdőöv határán a félnomád-félföldműves életet élő germánokra, kisebb részüket uralmuk alá kényszerítették, többségüket nyugatra űzték s így kiváltói lettek a Római birodalmat megsemmisítő és a középkori világot megteremtő nagy népvándorlásnak. Csak ma kezdjük sejteni, hogy a germánság és ezen keresztül a középkori kultúra milyen mélységes és elhatározó impulzusokat nyert e pásztornomád türkmongol pusztai birodalmaktól. A kereszténység csak az új nomád mozgalom tisztító munkája után s friss erőinek segítségével építhette fel az új világot s ez a tisztító munka éppen nem volt csak romboló, negatív. A pásztornomád türk birodalmak végzete, hogy nagy megmozdulásuk, melyek szellemi jelentőségét igen kevéssé vesszük tekintetbe, a germánságot segítette világuralomra.

Az együttélésnek hún, harcos állattenyésztőknek és az általuk leigázott germán, harcos földművesek, keleti gótok, gepidák stb. között következménye, hogy a húnok teljesen átvették a germánság kultúráját. Alföld y András kutatásai kiderítették, hogy magyar földön táborozó húnok művészetüket, sőt nagy mértékben egész ergológiai készletüket — házieszközeiket, fegyvereiket stb. — germán szolgáiktól, vagy szövetségeseiktől kölcsönözték. Más kérdés azonban, hogy a germánok mit kaptak a húnoktól és a többi nomád türk népektől. A népvándorláskori germán művészetnek, melynek latin és előázsiai elemekkel való egyesülése teremtette meg a csodálatos középkori keresztény művészetet, gyökerei a keleti gótok közvetítésével kétségtelenül Déloroszországra utalnak. Ez a probléma csak akkor lesz megoldható, ha tisztábban fogjuk látni a szkiták, szarmaták és nyomukba lépő türk népek közötti kapcsolatokat.

A szíjvégeknek, a nomád harcos övgarniturájának az a csodálatraméltó művészete, melyet régebben a hónoknak tulajdonítottak, túlnyomórészt két