Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Művészeti irodalom - Sámán András: Farkas Zoltán: Medgyessy Ferenc - (sz.v.): Napjaink

nagy ünnepségek között. Egész Gömörmegye ünnepelni fog, de ünnepelnek lélekben a gyermekek is. Tanítóink önzetlenül és buzgón dolgoznak a kultúra s a köz érdekében, de közülök is kiválik Bodon Lajos lelkesedésével, aki szobrot teremtett Pósának egy gömöri kis falúban. — A Pósa-szobor gondolata más vidékek lelkesedését is hirtelen fokozni kezdte Szlovenszkón. Kiderült, hogy sok szobrunk hiányzik még, sok nagy emberünk emlékét nem hirdeti emlékmű, holott éppen a mai időkben volna kétszeres kötelességünk megemlékezni a magyarság nagyjairól, szellemi irányadóiról. így Losoncon sincs még Madács-szobor, Komáromban sincs Jókai-szobor, Mikszáthnak is illenék már őt megillető emlékművet állítani. Hol késnek ezek? Bizonyosan nem a lelkesedésben s a buzgalmon múlik, dehát állították-e föl szobrot valaha pusztán lelkesedésből, minden anyagi kizárásával? Losonc és Komárom sajtója hónapok óta cikkezik már nagy embereinek szobra érdekében, a komáromi Jókai Egyesület kérelmet is intézett az Országos Hivatalhoz gyűjtés engedélyezése iránt. Sok bürokratikus akadálya lesz a dolognak, a magyar szalmaláng is alábbhagy közben, de remény van arra, hogy néhány éven belül mégis csak szobra lesz Jókainak is, Madáchnak is, Mikszáthnak is . . .

Falusi lakodalom a rádióban. Pünkösd hétfőjén kedves meglepetés várta azokat, akik estefelé rádiójuk gombját a pozsonyi hullámra csavarták. Magyar nép lakodalmi mulatságát közvetítette helyszínéről a rádió, az ipolypásztói palócok egyik ősi népszokását tette hallhatóvá Farkas István író, ipolysági tanár és Menyhár József igazgató. A közvetítés nagyon sikerült s mindenki, akit érdekel a szlovenszkói magyar népélet, örömmel hallhatta, hogy vannak még ősi formák, kedves eredetiségek falvainkban. Bár egyre kiveszőben már. . . Kedves, élénk közvetítés volt ez, tele frissességgel, jókedvvel, magyaros zamattal. Az egyszerű falúsi szereplők olyan elfogulatlanul viselkedtek, mintha mindig mikrofon előtt beszélgettek volna. Lassankint kivesznek népszokásaink, valóban el kell fogni a lakodalmas menetek, ékes rigmusok utolsó hangjait, hacsak egy órára is: fel kell figyelnünk a falúra, éreznünk kell, hogy lélekben, szívben egyek vagyunk velük s legalább az éteren keresztül kell kezetnyújtanunk egymásnak. Első falúsi közvetítése volt ez a rádiónak, dicséret érte, jól sikerült. Reméljük, nem útolsó. Annakidején nagyon sikerült volt Somorjáról a csallóközi legényavatás szokásának közvetítése is a hangok útján. Akad még más népszokásunk is, mely érdemes arra, hogy a „hanghullásokon megörökítődjék." Egy szüreti vagy aratási ünnepségig elérnek még népi hagyományaink. Ha az ember ilyenkor számbaveszi őket, akkor döbben meg: milyen kevés a mai falúsi élet fentartott hagyománya . . . Milyen őrlőkerekek közé jutottak falvaink . . .

Főiskolás ifjúságunkra féltő gonddal néz mindenki, egész Szlovenszkón. Ok a magyarság jövendő vezetői, ők a „szellemi elit", — ők azok, akik irányítani fogják kulturális, felekezeti és politikai életünket a következő évtizedekben. Nincs az a virágáramlat, amely keresztül ne futna ifjúságunkon, de ez így is helyes, az ifjúság, lelki alkatánál fogva sem maradhat közömbös a világban uralkodó eszmékkel szemben. Szlovenszkói főiskolás ifjúságunk a magyar nemzeti gondolat útján kezdte menetelését, aztán nagyon balra tért el tőle, hogy most ismét, — engedve a világáramlatnak, — jobboldalon helyezkedjék el. Ez az elhelyezkedés azonban korántsem jelent faji elveken alapuló hitlerizmust, vagy fasizmust. A szlovenszkói fiatalság igyekszik az elméleteket saját felfogása szerint átalakítani s ha a „mozgalmak" nem is mindig végződnek pozitiv eredménynyel, mindenesetre sejteni lehet, milyen utat választ a mozgalmakban résztvevők zöme majd a jövőben. „Mozgalom" állandóan van, egyszer Sarlónak hívják, máskor Széchenyireformmozgalomnak. Néha csak a név más, — a mozgalom pontjai ugyanazok. S minden pont egy célben csúcsosodik ki: a magyarság megmentése, kultúrában, anyagiakban emelése. Csupán a módozatok mások. Az ifjúság, nagy lelkesedésében mindjárt az összmagyarságot akarja megmenteni, sokszor azon-