Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-06-01 / 6. szám - Kézai Béla: Szekfű Gyula: Három nemzedék és az, ami utána következik

Szekfű Gyula közvetítésével, megtalálta a történeti folytonosságot azzal a múlttal, amelynek megszakít­­hatatlanságát irodalomszemléleti vonatkozásban Ady Endre nemzedéke már előbb biztosította. •k Nincs jogunk akár egy szóval is, többet mondani a „Három Nemzedék"-hez való generációs viszonyunk tekintetében, annak puszta megállapításán kívül, hogy ez a könyv első nagy megfogodzást jelentett a for­radalmak utáni nagy szédülés közepett. S azt, hogy — ha egyelőre az új magyar fiatalság csak intellek­tuálisan lelkesedik is annak eszméiért nem egészen rajta múlt, hogy a lelki áthasonulás munkáját nem fe­jezte be s attól még távolabb áll, hogy a cselekvés instrumentumainak birtokában, szétrepessze a „neo­­barok"-kurzus óriási lombikját, amelyben a háborút csináló, századelei nemzedék szinte mesterségesen meghosszabbítva életét, a „kismagyar életszemlélet" tespedt világát konzerválta. Ha Szekfű „vétkes illu­­zió"-nak tartja hogy az ifjúságban higyjünk: ezt éppen a háború utáni „neobarok"-korszaknak, mint ő elne­vezte, vigasztalan látványa igazolja. De egyben bizo­nyosak vagyunk — s ezt Szekfű indokolt, ezirányú pesszimizmusa ellenére is le kell szögeznünk, hogy ez az új korszakszintézis csak fokozhatja lúgos hatását annak a választóvíznek, amely Szekfű csöbörjeiből ti­zennégy év előtt a nyakunk közé zuhant s amely töb­bé át nem hidalhatóan, át nem úszhatóan, kiragadott s messzire sodort a háború előtti kornak ideavilágától. A neo-barok kor rajza nem hogy kiábrándítóan hat reánk, hanem még inkább sietteti a szétválás, a szem­léleti szétosztódás meglassított, de útjából többé el nem téríthető folyamatát. Hiszen éppen Szekfű hang­súlyozza egy helyen, hogy ez a neo-barok korszak az előbbi három nemzedék életének szellemtörténetileg szervesen összefüggő része s ha abortált függvénye is már egy sokévtizedig eleven életfolyamatnak, mégis elég ahhoz, hogy halott tömegével még sokáig útját állja az új kezdéseknek. Csupán azokat érte meglepe­tés, kik a háború utáni kornak látszólagos konszolidá­ciójában életteljes jelenséget láttak s megborzadva csak most veszik észre, hogy voltaképen egy holtte­­tem-korszak bálnahátára építették fel a maguk kis, új­világukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom