Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

király kupolaszerű sírboltjában a halott fejedelem mellé, nemcsak legszebb ékességeit, uralkodó jelvé­nyeit, a túlvilági közlekedés eszközeit — díszhintót, díszcsónakot — halmozták fel, hanem, amint említet­tük, feleségei és hű szolgái is elkísérték nagv útjára, hogy vezetése mellett az ő lelkűk is utat találjon az örök üdvösség túlvilági birodalmába. Kiürítették a méregpoharat és azután — szolgálatuk helyzetében — uruk mellé temették őket. Egészen hasonló halotti em­beráldozattal, az áldozatoknak a halott boltozatos sír­dombjába, a kurgába temetésével találkozunk a dél­orosz síkságon félnomád életet élő skitáknál, akik szintén anyajogi fölművesekkel keveredtek el, valamint a hasonló kultúrális összetételű régi kínaiaknál. Ez a szokás egyik jellemző tünete a magaskultúrák bizonyos .kezdeti arisztokratikus korszakának, amikor még a felső pásztornomád réteg meglehetősen elkülönül anyajogi íöldműves rabszolgáitól és társadalmi elszigeteltségé­nek földöntúli szentesítést iparkodik adni. A szumir királyi sírboltban a bikakultusz emlé­kével is találkozunk. A szarvasmarha, a bika és a te­hén tiszteletét pásztornomádokkal egybeforrott d r a - vidikus népelemek terjesztették el Indiától és Egyiptomtól Kréta szigetéig, a görög szárazföldig (Poseidon kultusza) és a Pireneusi félszigetig. (A kul­tikus eredetű bikaviadalok.) Az ur-i fejedelmi sírbolt­ban a királynak feláldozott halottakat egy kék lapis­­lazuli szakállas bikafej őrzi, az immár elhalt és meg­­istenült király földi megtestesülése. A hárem hölgyei tehát valóban egy kékszakállnak áldozták fel életüket. Az uralaltáji pásztornomád hordák már a történelem előtti időben nemcsak Előázsia, tehát Nyugat felé tör­tek előre, hanem Keletázsia felé is. Ök teremtették meg ugyancsak anyajogi földművesek leigázásával, valószínűleg a Krisztus sz. előtti Ili. évezred elején a Kínai birodalmat, majd jóval később, a Krisz­tus előtti I. évezredben átkeltek a tengeren, meghódí­tották Japánt és megalapozták a „felkelő nap or­szágát". A pásztornomádok ősi délázsiai népvándorlásaival a későbbiekben fogunk foglalkozni. Csak annyit kell megemlítenünk, hogy a leoutóbbi évek ásatásai, M o­­henjo Daroban és Harappában, az Indus­­íolyó vidékén is feltártak egy csodálatosan gazdag, ■az egyiptomihoz és a szumirhoz hasonlatos folyóvölgyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom