Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

kultúra emlékeit, amely szintén pásztornomád, dravidikus és anyajogi földműves elemeknek kölcsönhatását mutatja és a szumirokkal való intenzív érintkezésről tanúskodik. Ennek az Indus kultúrának keletkezése, akárcsak a szumir kultúráé, valószínűleg a Krisztus születése előtti V. évezred elejére tehető.

A pásztornomádok egy része megmaradt ősi területén és ott, vagy régi életmódját folytatta változatlanul, le-le csapva a környező kultúrterületek gazdag népes vidékeire, vagy pedig ideig-óráig tartó államiságokat, félnomád kultúrákat hozott létre. Ezeket a félnomád kultúrákat az különbözteti meg a pásztornomádok magaskultúráitól, hogy itt a szieppen a pásztornomádok győztes hódító rétege nem alkalmazkodott a többségben lévő földműves rabszolgáinak megtelepedett életformáihoz, hanem amennyire lehetséges volt, a földművelés és bizonyos „városias" külsőségek ellenére ragaszkodtak a pásztornomád élethez. Ezek a félnomád pusztai államok olykor anynyira megszilárdultak, hogy állandó nagy birodalmaknak vetették meg alapját, máskor pedig szétoszlottak, látszólag nyomtalanul, minden történelmi hatás nélkül, mint a pusztai délibáb, de ezeknek az ideigóráig tartó pusztai birodalmaknak is megvolt a maguk nagy történeti jelentősége. Gyakran náluk fogantak meg olyan kultúrértékek csirái, amik azután a letelepedett kultúrnépeknél nőttek gyümölcsöző fákká. Ezekkel a pusztában fogant és részben a pusztába veszett, részben idők múltán távoli területeken megtelepedett későbbi félnomád népekkel és kultúrákkal kell foglalkoznunk, mivel éppen ezek a pusztai birodalmak igen fontos és jellemző színekkel gazdagították Ázsia szellemi képét.

A s z k i t á k és utánuk a szarmaták, a nagy középázsiai szteppek nyugati kiágazásán a délorosz síkságon és a magyar Alföldön alapították meg félnomád birodalmaikat. A szkiták, éppen úgy, mint a szarmaták mongol, türk és finnugor népelemeket magukba olvasztó indogermán irániak voltak. Félnomád kultúrájuk mély és tartós hatásokat nyert a görög magaskultúrától, a pontusi görög városok Olbia, Pont i kapa i o n, Heraclea, Theodosia, Phanagoria, Odessus stb. közvetítésével. Kétségtelen azonban, hogy ezek a szkita barbárok viszont erős, noha ma még meglehetősen felderítetlen hatást gyakoroltak az antik világ szellemiségére. A görögök többek