Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata

költészet szorítja háttérbe a művészi kifejezés egyéb ágazatait, a képzőművészetet, a zenét, a táncot, s ez az „irodalmi szellem" pásztornomád hagyaték a magaskultúrákban is.

A sarkvidéki, arktikus kultúra nyomai ma csak fenn északon, valóban a sarki vidékeken találhatók fel, többé-kevésbé tisztán. Az északra húzódó mai eszkimó kultúra még sokat megőrzött ebből az ősi arktikus kultúrából, bár elkeveredett egy másik, déli eredeti kultúrkör, az anya jogi kultúra északra felhatoló elemeivel. Ez az északi vadászhalász kultúra, még mielőtt áttért volna a pásztornomád életformára, messze elterjedt délfelé és ennek a nyomai a távoli déli kultúrvidékeken, még Mezopotámiában is fellelhetők. Angliában, sőt Spanyolországban ép úgy kimutatható ősi előfordulásuk, mint Kínában és Japánban. A sarkvidéki népek, illetve kultúrhatások délre nyomulásának egyik legérdekesebb emléke az a kicsinyített, tehát helottmellékletül szolgáló kőmaszk, amely a japáni Hondo tartományból került elő és valószínűleg a Kr. sz. előtti IV. évezredből való. A maszk az anyajogi kultúrkör vallásos életének sajátsága. Az anyajogi kultúrákat jellemző vallásos színjátékok szereplői viselik, akik ilyképen azonosítják magukat az istenekkel s a démonokkal, a meghaló és feltámadó holdistennel és üldözőivel, a sötétség gonosz szellemeivel. A mai maszkos japáni dráma, a n o-j á t é k épen úgy megőrizte kapcsolatát vallásos ősforrásával, mint az antik világban a szintén álarcos görög tragédia. Ez a hondói neolitkori maszk derűs szabályosságában, amely sok tekintetben a későbbi Buddha ábrázolásokra emlékeztet, még a maszkoknak a holdisten kerek arculatát kifejező ősi típusához tartozik. Ám ez a japáni anyajogi holdmaszk hószemüveget hord, ez a hószemüveg pedig északról az arktikus kultúrából került ide és azt mutajta, hogy ilyen arktikus népeknek, őseszkimóknak leszármazottjai elkeveredtek déli anyajogiakkal a neolitkori Japánban.

Az ősi északi vadász-nomád kultúra emberei részben északra húzódtak, a végtelen fenyvesekbe, azután mindig feljebb és feljebb, a nyírfák övén át a jeges tundrába, egészen a sarki vizek partjaira, részben délre vonultak, a szabad füves szteppékre, amelyek úttalanságukban utat mutattak a határtalan min-