Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Juhász Vilmos: Ázsia kultúrtörténetének vázlata
alakító kultúrális hullámnak Ázsia volt a kiinduláspontja, vagyis minden egyetemes szellemi és anyagi életforma, minden kultúrkör Ázsiában alakult ki. Minden ^kultúrkör valószínűleg ázsiai talajból sarjadt ki és alakult át, de egy kultúrkör további fejlődése, átalakulása, világhódítása, elhanyatlása és meg-meg újulása folyamán is jellegzetesen ázsiai maradt. Ez a kultúrkör, a nomád kultúrkör, melynek anyaföldje az igazi hegyeken túli nagy Ázsia. Maga a „nomád" megjelölés tudvalevőleg a rómaiaktól származik. Numidia berber pásztorjairóf kapott értelmet s a római kultúrát minden égtáj felől fenyegető harcos barbárokra vonatkozott. Ennek az északi nomád kultúrának szülőhazája a három északázsiai régió, a tundra, a taiga és a szteppe. Kialakulási területe, „paradicsoma" ott volt valahol a zárt, elszigetelő erdőrégió és a szabad végtelenbe csábító szteppeöv határán. Innen húzódik egyrészük észak felé: az ő s e s z k i m ó k, az úgynevezett arktikus vadászkultúra népei, akik távolról sem azonosak a mai eszkimókkal, mégkevésbbé az erősen anyajogi jellegű mai paleoszibériai népekkel, csukcsokkal, korjákokkal, giljákokkal stb. Másrészük dél felé vonult. Ezek a pásztornomádok ősei, akiknek olyan elhatározó befolyása volt a történeti kultúrák kialakulására, az organikus államok keletkezésére. Ezeket az őspásztornomádokat ős u r a I a I- tájiaknak is szokás nevezni, mert kétségtelen, hogy bizonyos uralaltáji népek és népcsaládok őrizték meg a legtisztábban a pásztornomád életformát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az uralaltáji népcsalád egysége — ősi egysége — nyelvileg ma még nem igazolható, mert eddig még a nyelvcsalád két nagy ága, az uráli és az altáji között a rokonság megállapítása nem sikerült. Ezt az északi nomád kultúrát szellemi téren jellemzi az erősen individuális, személyes, az egyéni átélést a közös ceremóniák rovására előtérbe helyező e t ik a i vallásosság — más kultúrköröknek inkább ceremoniális vallásossága hajlamosabb arra, hogy megbontsa a hit és az erkölcs egységét. A hősök, a héroszok tisztelete s a hit a túlvilági közvetítésükben, istenkövetségükben, amiből később, anyajogi elemekkel elkeveredve a jellegzetes északázsiai kultuszforma, a sámánizmus eredt. Az északi nomád kultúrában — különösen a pásztornomádoknál — a
