Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-05-01 / 5. szám - Reményi József: Magyar író amerikai naplójából
la meg ezekben a tanúlmányokban, cikkekben és útleírásokban. Egy kicsit irigylem Ballát: tudja, hogy mit akar. Én csak sejtem. Övé a diadal alázata; enyém az alázat kételkedése. ★ „A hitetlenség alkonyáéról ír a többi között Bállá Borisz s művét befejezve Dávid Dietz amerikai természettudósnak „Outline of Science" című munkájába fogtam bele. Ez a tudományt népszerűsítő munka sokkal különb az átlag hasonló természetű amerikai és angol műveknél. Dietz nyelve világos, okfejtése logikus, tudása mégbízható, látóköre tág. Nemcsak szemével néz, hanem kéüzeletével is; nemcsak, mint sokan kortársai közül, összegabalyodott adatokkal próbálja tudását érzékeltetni, hanem valósáaaal művészi érzékenységgel a lényegtelenből kihámozza a lényegeset. Ami engem azonban különösen megkapott — pont Bállá tanulmánykötetével kapcsolatban — hogy az amerikai írónak „agnosztikus" világnézete is (talán saját akarata ellenére) valahoovan a „hitetlenség alkonyáéban köt ki. Aki Jeansre és Eddingtonra hivatkozik, az már eltávozott Huléy és Russell pozitivizmusától. Ha nem is tudja vagy ha nem is hajlandó ezt beismerni. Néha a gondolat különb az akaratnál, s az eredmény különb a szándéknál. ★ Propaganda: előítélet, amelynek nincs szüksége önigazolásra. A kétszínűség őszintesége. * Egy misztikus szavaiéval találkoztam, aki a rossz verset úgy tudta elmondani, hogy az angyalok is tapsoltak. X Sorskérdés: Istent megismerni vagy önmagunkat félreismerni. * Azt mondja nekem a földtúró magyar (itt munkátlan gyári munkás), aki a csallóközi homokra regénves elmélázással emlékszik s akinek szava már csak akkor simogató és cirógató, ha visszamegv a múltba — azt mondja nekem ez a földtúró földi, hogy álmában sem tud elcsitulni a gyári zaj. Pedig hát már két éve, hogy kitették a gyárból s azóta elfelejthette volna a gépek lármáját. így panaszkodott s közben bagót rágott s a múlt egére olyan csillagot ragasztott, amely akkor
