Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Juhász Vilmos: Ázsia, egy világrész kultúrtörténete

Tülfogott óriási magasföldek, fensíkok tartoznak. Kisázsia, Kaukázus, Irán és Tibet a világ legnagyobb kiterjedésű magasföldje, egymással ösz­­szefüggő részei ennek az egykori tenger helyén ke­letkezett hegyvidéki övezetnek. Kolet felé Kelctázsia, dél felé Hátsó Ind-ia és a délkeletázsiai szigetvilág hegységeiben hangzik ki a magasföldeknek ez a ré­giója. Észak- és Középázsia, tehát nomád-Ázsia, földrajzi­lag is törzse, gerince a keleti világnak. A többi, Szí­ria és Arábia, Előindia és a távolkeleti kultúrterület, csak perifériák. Szíria és Arábia, valamint Előindia a föld egy ős periódusában nem az északi, ázsiai törzs­höz, hanem Afrikához tartoztak, a föld kialakulásának egy még régibb korszakán pedig Ausztráliával együtt alkottak egy óriási déli világrészt. A távolkeleti ma­gas kultúrák területe, a Csendesóceán peremvidéke pedig a föld történetének korszakaihoz képest való­színűleg egészen új keletű; kialakulása még most sem fejeződött be, ezért a földrengések és vulkánikus ki­törések igazi hazája. Miként a nomádság Keleti történelmének dinamikus alkotó ereje és a nomád Ázsia a keleti világ földrajzi magva és gerince, úgy a jellegzetes ázsiai táj, az é I ő Ázsia természeti képe, nem a tropikus őserdő, ahogy azt el szoktuk képzelni, sem a dzsungel, a titokzatos délindiai bozót, hanem a puszta; ezer változatában a tundrától, a szteppen át a sivatagig, valamint hűséges északi kísérője, az északi őserdő, az ősfegyver. A legészakibb Ázsia jellegzetes tája a tundra, a sarki puszta, a megfagyott talajhoz la­puló zuzmókkal és mohákkal a törpefák apróbb szi­geteivel. Ettől délre terül él a nagy északi erdő, a ta iga, északra inkább nyírfaligetekkel — a nyírfa szent fája volt az ugorkori magyarságnak, — délebb­re a hegyeket és völgyeket elborító tűlevelűek ős­­vadonával. Ez a délszibériai fenyves őserdő semmi más erdővidékhez nem hasonlatos. A lombos erdő változatosságával ellentétben, végtelen égyformaságú erdei sztepoe. Egykor, amikor Ázsia Európa rovására még sokka/ nagyobb volt — ne feledjük el, hogy a világrészek határa épp úgy változik, mint az ország­határok —, Ázsia határát a régi népek Európával szem­ben messze az európai Oroszország szívében, a Don folyónál vonták meg. Ezekben az időkben, amikor Európa még földrajzilag sem tört előre, a fenyveserdő

Next

/
Oldalképek
Tartalom