Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-04-01 / 4. szám - Juhász Vilmos: Ázsia, egy világrész kultúrtörténete

és szakadatlan halál; születés és halál, mind a kettő "túl van a hiábavaló nagy próbálkozások, akarások és küzdelmek határain. Innen a mozdulatlanság, az egyformaság különös maszkja, ami elleplezi előlünk Ázsia arcát; magát az igazi arcot nem is látjuk és soha meg nem ismerhetjük. Euópa és Amerika a történelem mindennapjainak nagy életküzdelmeit harcolják, Ázsia arcán halálos ünnepi nyugalommal simulnak el a redők. Ez az arc már eltemette a régit de ezek a fehúnyt szemek befelé nézve, már valami új felé tekintenek, amit a többiek a küzdelem hevében a harcra figyelve, észre sem vehetnek. Ázsia mindig befelé néz, magába tekint, mert az örök halotti maszk merev vonalai alatt ma is változatlanul továbbélnek minden idők éltető csirái.

Ázsia az örök újrakezdés és ezt azok, akik a történelem határtalan dimenzióit, a napi politika szűk kis mértékével akarják megmérni, nem veszik tudomásul, Ázsia az örök újrakezdés és ez a megmérhetetlen jelentőség a mai pusztuló és újjászülető világ számára. Az európai napi politikának, az eovmás megsemmisítésére törő nyuaati hatalmak diplomáciájának válságai szinte elvesztik jelentőségüket az „elöregedett" Ázsia tüzes magjában csírázó új életlehetősége mellett. Ezt a vezető európai államférfiak közül csak Mussolini vette észre, vagy legalább csak ő merte nyíltan és határozottan kifejezni, mikor megállapította, hogy a gyóovíthatatlan európai civodások, a német-francia ellentét és minden egyébb, csak törpe semmiség a távolkeleten lejátszódó nagy átalakulások mellett. Csak ő mert rámutatni arra, hogy az európai kultúra sorsa is végső fokon ott, a távolkeleten fog eldőlni. Ezért aktuális ma — ma leginkább — Ázsia történeti alkotó erőinek megismerése.

De a keleti történeti alkotó erők megismerésének különös értelme van a magyarság számára. Nem mintha „keleti népi egyéniségünk" ködös és kétes útvesztőjében akarnánk és tudnánk a mai magvar élet problémáinak megoldásához utat találni. De sajátságosán ma a Kelet egész népmozaikja ugyanaz előtt a végzetes és sorsdöntő válaszút előtt áll, mint a keletről előretörő honfoglaló magyarság, a nyugati világ kapujában. A keleti világ legnagyobb és legvégsőbb problémája ma, éppen úgy, mint a félin nomád magyarságé egy évezred előtt: a kereszténység felvétele. Az európai kultúra és az európai emberiség jövője