Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Balla Borisz: Sigrid Undset körül

élet" vágányain indult s mire annak végére ért, — a csömör, a robotsorba gátolt nőiességnek minden ki­­elégületlénsége, a köznapi cinizmus és a létért való harc durvaságának gyűlölete maradtak a szabadság­mámornak alján. Első regényei: a „Marté Oulie", „Bol­dog kor", „Tavasz" (Vaaren), „Jenny", a „Fru Hjelde" az önálló nőnek problémáiról szólnak, aki a patriar­­chalizmus börtönéből kiszabadulva szerelmi törekvé­seinek többé-kevésbbé ura lett. De aki az utóbbiak­kal most nem tud mit kezdeni. Az élet, a munka, egy a világ harcterén való törékeny magárahagyatottság és női ösztöneinek tanácstalansága, zavara, gyökértelen­­sége még sokkal inkább hátráltatják a belső egyen­súly megtalálását. Az élet nagyobb láncokat rak sza­badságára, mint a morális tradíciók. Sikere „Jenny" című pesszimista, szenvedély-regényével kezdődött (1914). Undset sokat írt és sokat utazott. S a végén rájött egy titokra: a legeredményesebb utakat be­felé lehet megtenni. Házassága ugyancsak szerencsétlen házassággá ala­kult — mintha Isten nem engedné megpihenni s egy láthatatlan cél felé kínozná és égetné. Undset kiáb­rándul úgy a „forradalmi-kritikus", mint a „polgári­maradi" irány apostolaiból. A lelke visszaszáll meg­pihenni a múltba; édesatyjának, a régésznek szelle­me s a gyermekkori környezet könnyűszerrel csalogat­hatták vissza a Sagák, a múlt, a tradíciók és a nyers, de őszintébb emberek világába. Sigrid Undset lelké­nek másik alapvonása — né feledjük el — a kímélet­len igazságkeresés, az előítéleteknek semmibe nem vevése. Az igazság szemüvegén keresztül vizsgálta Norvégia társadalmának gyökereit, a múltat és az igazság szerepét a múltban. Megismerkedett Olav király korával (Viqaljot und Vigdis) és megismerke­dett a kereszténységgel. Undset folytatta utazását befelé. Történelmi kutatásai s ez a befelé való el­mélyülés térítették vissza a vallásos világnézethez. 1925-ben konvertált. Mindkét élmény (a múltba való elmerülés s a tiszta kereszténység nagy élményének leikébe való áradása) együttvéve hozták létre, alko­tózsenijének csodálatos eszközeivel, a Kristin Lav­­ransaatter-t. Az egész világ kritikája megéreztette a mű megjelenése után, hogy fent a távoli északon a szellemnek egy tolsztoji arányú hegykolosszusa van emelkedőben, 1929-ben megkapja a Nobel-díjat. A pénzt elosztja a szegényeknek és a beteg gyerme­keknek, a Nobel-díj koszorúját ráakasztja egy kis ká­polna Mária szobrára. Visszavonul a bjerkebaek-i he­

Next

/
Oldalképek
Tartalom