Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Balla Borisz: Sigrid Undset körül

élet" vágányain indult s mire annak végére ért, — a csömör, a robotsorba gátolt nőiességnek minden kielégületlénsége, a köznapi cinizmus és a létért való harc durvaságának gyűlölete maradtak a szabadságmámornak alján. Első regényei: a „Marté Oulie", „Boldog kor", „Tavasz" (Vaaren), „Jenny", a „Fru Hjelde" az önálló nőnek problémáiról szólnak, aki a patriarchalizmus börtönéből kiszabadulva szerelmi törekvéseinek többé-kevésbbé ura lett. De aki az utóbbiakkal most nem tud mit kezdeni. Az élet, a munka, egy a világ harcterén való törékeny magárahagyatottság és női ösztöneinek tanácstalansága, zavara, gyökértelensége még sokkal inkább hátráltatják a belső egyensúly megtalálását. Az élet nagyobb láncokat rak szabadságára, mint a morális tradíciók. Sikere „Jenny" című pesszimista, szenvedély-regényével kezdődött (1914). Undset sokat írt és sokat utazott. S a végén rájött egy titokra: a legeredményesebb utakat befelé lehet megtenni.

Házassága ugyancsak szerencsétlen házassággá alakult — mintha Isten nem engedné megpihenni s egy láthatatlan cél felé kínozná és égetné. Undset kiábrándul úgy a „forradalmi-kritikus", mint a „polgárimaradi" irány apostolaiból. A lelke visszaszáll megpihenni a múltba; édesatyjának, a régésznek szelleme s a gyermekkori környezet könnyűszerrel csalogathatták vissza a Sagák, a múlt, a tradíciók és a nyers, de őszintébb emberek világába. Sigrid Undset lelkének másik alapvonása — né feledjük el — a kíméletlen igazságkeresés, az előítéleteknek semmibe nem vevése. Az igazság szemüvegén keresztül vizsgálta Norvégia társadalmának gyökereit, a múltat és az igazság szerepét a múltban. Megismerkedett Olav király korával (Viqaljot und Vigdis) és megismerkedett a kereszténységgel. Undset folytatta utazását befelé. Történelmi kutatásai s ez a befelé való elmélyülés térítették vissza a vallásos világnézethez. 1925-ben konvertált. Mindkét élmény (a múltba való elmerülés s a tiszta kereszténység nagy élményének leikébe való áradása) együttvéve hozták létre, alkotózsenijének csodálatos eszközeivel, a Kristin Lavransaatter-t. Az egész világ kritikája megéreztette a mű megjelenése után, hogy fent a távoli északon a szellemnek egy tolsztoji arányú hegykolosszusa van emelkedőben, 1929-ben megkapja a Nobel-díjat. A pénzt elosztja a szegényeknek és a beteg gyermekeknek, a Nobel-díj koszorúját ráakasztja egy kis kápolna Mária szobrára. Visszavonul a bjerkebaek-i he