Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - (SZV): Napjaink

dig csak szűk körben ismertek, akiknek verseik alig láttak még napvilágot, vagy csak kézírásban vannak meg. De helyet foglalnak a szervezkedők között azok is, akik már ismert névvel dicsekedhetnek, sikerekre tekinthetnek vissza. A szervezkedés jószándékú s célja csak egy: helyet és alkalmat keresni a költők érvényesülésére, hadd ismerje meg a nagyközönség a névtelenebb költőket is. A szervezkedés alapja földrajzi, — egyébként világnézletileg mindenkinek szabadságában van azt vallani, amit gondol, egy megszorítással: magyar érzés fütse a költőket... Ez a magyar érzés meg is van bennük s kétségkívül, néhány figyelemreméltó tehetség akad a szervezkedő költők között, akikre azonban semmiesetre sem a szervezkedés ténye, hanem majd a megírt versek minősége üti rá a költői pecsétet. Abban a véleményben voltak, hogy a „hivatalos irodalom" elnyomja őket Szlovenszkón. Dehát, kérdjük, hol van Szlovenszkón olyan irodalom, amely valóban „hivatalosnak" mondható?

Nemrégiben estet is tartottak, szép sikerrel Léván: dr. Rév József vezette be az estet és ismertette szeretettel a költőket. Agárdy Zsigmond, Csiba László, Csontos Vilmos, Ehrental Rózsi, Federer S. Sándor, Sass József és Veres Vilmos léptek fel, mondták el verseiket. Terv szerint Dél-Szlovenszkó többi városaiban is bemutatkoznak. Nehéz sors a költő sorsa, különösen Szlovenszkón... Az egyik költő az est után gyalog vágott neki a tizenhatkilométeres éjszakai útnak, szinte jelkép volt ez, a magyar kezdő sorsának legbizonyítóbb jelképé... Hogy a szervezkedés különben mennyire sikerült, ezt csak a jövő fogja megmutatni: a szervezkedés ténye még nem jelenthet „rangot és színvonalat", — a költőknek egyenként kell bebizonyítaniok, érdemesek-é arra, hogy a szlovenszkói magyar közönség, amely bizonyos mértékben elfásult, felkarolja őket s hogy az igazi kritikára jogosultak-e? Annyi bizonyos, hogy legyenek bár a legszebb reménnyel éltéivé a költők a siker tekintetében: egy dologgal nem szabad áltatniok magukat azzal, hogy versírás anyagi hasznot is hajt s költészetre megélhetést lehet alapozni. Az anyagi sikerre számítaniok nem szabad Szlovenszkón ... (SZV.)