Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-02-01 / 2. szám - Kritika - F. B.: Thury Lajos: Holtomiglan, holtodiglan - Farkas István: Gejza Vámoš: Atomy Boha
.mét százezreket vigasztal megvesztegető mesekincsével. F. B. THURY LAJOS: HOLTOMIGLAN, HOTLODIGLAN (Révai kiadás.) Ez a regény házassággal kezdődik, melyből aztán a kénköves pokol lesz — holtomiglan holtodiglan. A rossz házasság kiskátéja ez a könyv: két jó és becsületes ember rossz és becstelen házasságának a története. Elet. Szomorú, hétköznapi élet. Olyan hétköznapi, mint a rossz házasság. És persze, olyan szomorú is . . . Egy nagyon fiatal, nagyon jó családból származó, müveit, művészlelkü fiú, feleségül vesz egy kiszolgáló kisasszonyt. A lány tisztességes, házias, csinos, de a nagy szellemi szintkülönbség, mely köztük van, az illúziók hamarosan szétfoszlanak s a jellem és felfogásbeli különbségek egyre jobban kiütköznek a házastársak között. Elsimítani nem lehet őket. „Kompromisszum", úgy látszik, csak a politikában lehetséges, egyenrangú felek között s nem a házasságban. Itt, úgy látszik, az erősebb uralkodni akar, abszolutisztikusán; minden engedmény csak növeli zsarnokságát — S az erősebb mindig az, aki műveletlenebb s lelkileg primitívebb. A kulturálisan alacsonyabban álló fél sohasem akar a magasabban állóhoz felemelkedni, ellenkezőleg lehúzza a saját szintjére. Thury Lajos nem mondja ki ezeket az absztrakciókat, ő tényekben beszél s az olvasóra bízza, hogy esetleges törvényszerűségeket pillantson meg a tények mögött. De a tények, azok zuhognak nála mint a jégeső. Sűrűn, keményen, hidegen. Lasciate ogni speranza ... Ez a házasság gyanakvó és gyűlölködő bestiává teszi a különben derék és jó •asszonyt; beszámíthatatlan idegroncscsá a finomlelkü, érzékeny férjet; apja elleni gyűlölettel telíti az ártatlan gyermeket, kit az anya nevel; viperákká változtatja a házasfelek családtagjait s mint egy rothadási góc, az ismerősök széles területét fertőzi meg a bosszú, a káröröm s az igazságtalanság mérgével. A fiú válni akar, a nő nem. Csak azért sem. A válóper mégis lefolyik. (A regény legmegrázóbb része.) De hát — nincs ok, nincs törvényes ok a válás kimondására. A fiú különváltan él. Megismerkedett egy áldozatos szívű, szelíd, finom úrilánnyal, igazi, lelki párjával, — maga előtt látja a boldog házaséletet, a beteljesülést, melyet nem érhet el soha. Élete értelmetlenné és céltalanná válik. A lány, aki olyan, mint egy szent s nem hagyja őt el, — „megbélyegzett" lesz a társadalom szemében. A regény első része, az alakok felépítése, a házassághoz vezető külső és belső körülmények kifejlesztése, kissé ritka szövésű és vontatott. Lehet, hogy a házasságot sokan nem fogják eléggé indokoltnak találni. A második rész azonban tökéletes. Lélekzetelállítóan érdekes, kegyetlenül pontos és hézagmentes, amellett fegyelmezett, tárgyilagos és mértéket tartó. Az olvasó napokig a hatása alatt marad. Tendencia még érintve sincs benne. Nem általánosít. Csak alakjainak sorsa érdekli s ezek az alakok nem szimbólumok, még csak nem is típusok. De azért, akinek hajlama és képessége van hozzá, az elgondolkodhat — ennek a regénynek az alapján — a válásról, házasságról stb. s felvetheti magában a kérdést, hogy ezek szorulnak-e reformra, vagy inkább az emberek? F. B. GEJZA VÁMOŠ: ATÓMY BOHA (Edícia mladých slovenských autorov, II. kiadás, 1933.) A szlovák prózairodalom egyik legnagyobb eseménye volt Gejza Vámos „Atómy Boha" (az Isten atomjai) című kétkötetes regénye. Valami olyan különleges ízt lopott vele a szlovák irodalomba, amellyel sokkal nagyobb nemzetek irodalmában is alig-alig találkozunk. Vámoš, az orvos, irodalmat csinált az orvostudományból és fiatalságának erejével az orvos és író együttes tükörképét adta. Az Atómy Boha a teremtés koronájában élő veneriás bajok bacillusairól szól. Zurian, a fiatal orvos, alig megszáradt orvosi diplomájával Prága legnagyobb kórházába kerül alorvosnak. Az első napokban fölismeri,