Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - (m. a.): Folyóirat szemle

nélkül ólvasokat, mint: Révay József, Baktay Ervin. Báró Miklós, Áprily Lajos, Somogyvári Gyula, Szabó Pál, Reményi József, Laczkó Géza, Török Sándor, Suska Géza, Schöoflin Aladár, Hevesi András stb. s 100 kép a gazdag tartalom között.

A Korunk Szava, amely az aktív katolicizmus lapja, gróf Széchenyi György, Aradi Zsolt és Bállá Borisz szerkesztésében az állandó aktuális problémák felszínen tartásával jelent nóvumot a katolikus újságírásban. Friss, bátor, érdekes és törhetetlen. Januári két számából kiemeljük: Pongrácz Kálmán, a fiatal debreceni publicista cikkét a nemzeti és nemzetközi Istenről, Széchenyi György cikkét A fasizmusról. Marie Antoinette de

Geuser élete stb.

A Nyugat három számon keresztül közölte Márai Sándornak pompás kassai visszaemlékezéseit gyermekkoráról, Egy polgár vallomásai címmel, — más alkalommal erre visszatérünk. — A Nyugat egy régebbi pályázatában kereste az ismeretlen magyar költőket s most számol be arról, kiket s milyen értékben talált. A háború utáni magyar élet s társadalom lírai képe érdekesen bontakozik ki a beérkezett versekből és életrajzokból. Fenyő Miksa Hitlerről értekezik, Peterdi István Füst Milánról ír kritikát.

Az Erdélyi Helikon Kós Károlynak, — a jubilánsnak s ezermesternek, — megjelenendő regényéből közöl érdekes, önálló részt, a regény címe: Országépítő s tárgya az első magyar király élete. Kosztolányi Dezső Charles Lambről, az angol próza egyik mesteréről ír, halálának százéves fordulóján. Reményi József „A rend, mint esztétikai hitvallás" címen nagyon élvezetes művészet filozófiai értekezést írt. Moiter Károly Dsida Jenő verseiről ír kritikát, Halasy-Nagy József Surányi Miklós munkásságát, regényeit méltatja. Ugyanitt adja hírül tanúlmányban Kováts József, hogy tizenkilenc erdélyi író elbeszélése olaszul is megjelent egy kötetben. Vita Zsigmond a román irodalom transszilvánizmusáról értekezik.

A szlovenszkói folyóiratok közül a SZMKE kéthavonkint megjelenő folyóirata, a Nemzeti Kultúra Császár Elemér nívós értekezését közli, Katona Bánk bánjáról, Alapy Gyula dr., a folyóirat szerkesztője folytatja alapvető tanúlmányát a magyar-cseh-morva