Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - (m. a.): Folyóirat szemle

érintkezés történetéből s most a középkorhoz ért. Follajtár Ernő a nyitrai Zobor hegyen épített hajdani apátság történetébe kezd, Alapy Gyula dr. a pozsonyi arzenál történetét írta meg. Igen érdekes az Adattár, amelyben most is találhatunk kuriózumokat, különösen két török főember egykori, ízes magyarsággal írt levelezését, Ethey Gyula Rákóczi korabeli érdekességet közöl, Tárkányi Tihamér Herczeg Ferencet méltatja, Takács Menyhértről nekrológot a szerkesztő közöl, Nagy Barna a Jókai Egyesület kiállítását ismerteti.

A kassai Új Élet Mihelics Vid tanúlmányát közli az élen, „Korszakok határán" címmel, Semetkay József Harsányi Lajos „Micha Él" című verskötetét ismerteti hosszasan, Aradi Zsolt a mai emberről ír, a világnézletek kereszttűzében, Havas Vilmos a keresztény tulajdonról ír magvas bölcselet értekezést, ölvedi János az európai konföderáció problémájáról ír. A lap szellemi tartalma kitűnő. Tipográfiája azonban nem egészen élvezetes.

A Magyar Tanító mindig közöl érdekes cikkeket, amelyek nemcsak a tanítóság, hanem általában a nagyközönség figyelmét is megérdemlik. Vezércikkében foglalkozik a falusi tanító kultúrmunkájával, pedagógiai cikkéi vannak „Csillagászat a népiskolában", „Látogatás a prágai kísérleti iskolában", „Az egyéni írás kifejlődése" címmel, kedvesek minden számában a szerkesztő hiréli cikkei, amelyek a falusi iskola üde rajzát adják.

(m. a.)