Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-02-01 / 2. szám - Sinka István: Ének a ködben. Hegytetőről
ÉNEK A KÖDBEN Hószínű, lengő ökörnyálak fonódtak rám misepalástnak, hogy az elfutó tanyáknak legyek a papja én és énekeljek a sűrű ködben és kiáltsam, hogy az ős-Tájak lázadása üzeni már hogy jön valahol a roppanat tavaszi ködökben. HEGYTETŐRŐL Ó, magasabbra szállottam én mint a sas fényes őszi útja és láttam egy korán jött jelenésben, hogy hamus még nagyon gyönyörű, forró egünk régi tája s hogy pendülve vi meg a halál ujja itt, ahol úgy tűnik el a zendülő nyárból arc küzdelem ének, kiáltás, mint a messzibe futó hullócsillag. SINKA ISTVÁN
/
