Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-12-01 / 10. szám - Tamás Mihály: Halálugrás
tartsa titokban, ne tudjon arról senki . . . nézze . . . nekem ez igen kellemetlen lenne . . . nem magyarázom bővebben, hiszen megért, úgy-e? . . . Iván bólintott. — Természetesen, báró úr, úgy lesz, ahogy kívánja, majd szólok Klárinak is. És amikor megállt a vonat, kihűlt, kurta kézfogással vettek búcsút egymástól. Nemsokára befutott a vonat Beregszászra, is. Az állomáson őrség állott, símán ment a vizsgálat és figyelmeztették Ivánt, hogy másnap jelentkezzék a katonai parancsnokságon. — Maga most a nagynénjéhez megy, úgy-e? — Igen. Elkísér? A kora reggeli órák induló élete, kósza járókelők barátságtalanná tették az uccát. Iván egész a kapuig kisérte Klárit. Útközben nem beszéltek, csak Klára kérdezte egyszer: — Úgy-e, azért fogunk sokszor találkozni? Iván elgondolkozva adta a választ. —■ Igen . . . talán . . . Amikor aztán a kapu előtt álltak és Iván a kezét nyújtotta, Klári hirtelen fogant indulattal kapta el Iván fejét és erősen,, nedvesen csókolta meg a száját és rá se nézett többet, hanem besurrant a nyitott ajtón az udvarba. Iván elbámészkodotí, pillanatokig tartott, amíg összeszedte magát. Elindult hazafelé. Útközben csak úgy magának mondta: — Majd meglátjuk, Klári . . . majd meglátjuk . . . Másnap reggel, ahogy az uccára lépett, látott ugyan Iván a házakon imitt-amott idegen felírásokat, valahogy megértette, mert hasonlított az oroszhoz, de amit keresett, azt nem találta. Az uccák olyanok voltak, mint máskor, nagy történések csak pillanatokig tartó külső nyomokat hagynak a kisvárosi uccák életén. Ismerősöket látott, a hivatalnokok munkába indultak, kicsit kókkadt fejjel, de azért reménykedve, hogy nem tart ez az egész sokáig. A törvényszéki elnökkel találkozott, nagy, erős rózsaszínbőrű emberrel, aki már messziről hangosan üdvözölte: — Szervusz, Iván, szervusz ... no lám. ... mi hír arrafelé . . . Amikor odáig ért, hogy „arrafelé" akkor már suttogóvá vált a hangja, a nyakát is a vállai közé húzta és görbülő hüvelykujjával mutatott a zsidótemplom