Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése

tisztultabb jogi felfogás, amely a nemzeti kisebbségek fogalmát hangsúlyozza ki s azt kívánja, hogy a minoritások köz- és nemzetközi jogalanyiságát ismerjék el. Ez az elgondolás az utóbbi időben teret nyert Európa közvéleményében. Ilyen szellemben ír a „Nation und Staat" kisebbségi szemle. Alap bevezető szavaiban államtudományi szempontból szól a kérdéshez és a megoldást helyesen a nemzet és állam szétválasztásáben látja. Az érdekelt államok az eszmét még nem tették magukévá, de azért itt is elszigetelten utat tör a helyes elgondolás, így Rádl cseh egyetemi tanár munkáiban látunk tisztultabb nemzetiségi kérdést megoldó elindulásokat.

A jelen kor eseményei alapján szokás a nacionalizmus csődjéről beszélni. De ha objektíven nézzük a nemzeti eszme és a társadalomalakulás viszonyát, ezt a felfogást nem fogadhatjuk el. Azt azonban le kell szögeznünk, hogy a nacionalizmus problemisztikusan vetődik fel a mai társadalomban, értelmezése nem felel meg a harmonikus együttélés követelményeinek. Benne a nemzeti önérdek jut érvényre. A kollektív érdekű emberi együttélésben, amilyenné a világ formálódott, viszont nem szerepelhet olyan hatóerő, mely tisztán öncélt követ és a köztársadalmi érdeket figyelmen kívül hagyja. Ma a nemzettömegek sorsai összefüggnek és az elzárkózás vagy erőszak veszélyezteti úgy a kultúrfejlődést, mint gazdasági prosperitást. Ezért az önmagát szemlélő nacionalizmusnak el kell jutnia a konstruktív nacionalizmushoz, amely aláveti magát az emberi méltányosság, jog és igazságosság elvének, széles perspektívájával be tud illeszkedni az egyetemes társadalmi alkotó mun