Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése

kába. A jövő homályos, a kibontakozáshoz vezető utón csak elvetve történtek elindulások. Az őszinte hangok közül, melyek a megértést hangoztatják, meg kell említenem Ottlik László „Új Hungária felé" című cikkét, melyben a szerző a magyar nacionalizmusának önkritikájával ér el egy megértő és elfogulatlan nemzeti szemlélethez. (MAGYAR SZEMLE 1928. IX.)

Hogy sor kerül világszerte az egoisztikus nacionalizmus korrigálására, azt több jelenség mutatja.

A szabadelvűség társadalomtudományos alkalmazása mindinkább kritika alá kerül. Az általános társadalmi összefüggés és rend tényei mindjobban felszínre kerülnek a túlzott szabadság érvényesülése mellett. Az imperializmus érdekkeresésével felébreszti a most még eléggé meg nem szervezett népek védekezését, amely lehetetlenné feszi majd vagy legalább is veszélyessé a hatalmi túlkapásokat. A sovinizmus nehézségekkel küzd, mert az általánosan leromlott viszonyok mellett a többségi nemzet mindig több és több előnyt kénytelen tagjai számára biztosítani, ami belső nyugtalanságot okoz és a rend fenntartása az államban mindig nehezebbé válik A helyzet annál nehezebb, mert a kisebbségi tömegek anyagi leromlását maga az államháztartás is megérzi, és mert az államvezetési előnyökből jórészt kiszorított minoritás természetes létfenntartási ösztönénél fogva destruktív társadalomdinamikai erőként hat. Gazdasági téren a nemzetek elzárkózása és vámhatárok szintén éreztetik hatásukat. Az öncélú nemzeti iparok a mai egységes gazdasági élet mellett csak átmeneti jelleggel bírhatnak, és vagy feloldódnak a nagy termelési rendben, vagy megszűnnek létezni.