Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése
A világháborúra is közvetlen okot a nagyhatalmak rivalítása adott. Annak ellenére, hogy a háborúba menő többséget a nacionalizmus érzelmi vonatkozásaival fanatizálták a tényleges okok nemzet hatalmiak voltak. A békeszerződések és az utána jövő idők lényeges változást ezen a téren nem hoztak. A hatalmi törekvések megmaradtak csak a hatalmi helyzetkép alakult át. A vázolt eseményekben előttünk áll az imperializmus világképe, mely egyúttal annak erkölcsi csődjét mutatja. A nemzeti liberalizmus benne önmagával került ellentétbe, mert a nemzetek szabad kifejlődését és önálló életét éppen a szabadságot hangoztató liberalizmus által nagyranövelt nemzeti egoizmus, amilyen az imperializmus is, akadályozza meg. Ugyanez a hatalmi törekvés idézi elő az állandó bizonytalanságot és a háborús veszélyt, amely viszont a gazdasági életet bénítja. A nacionális öncélúság fellép a többnemzetiségű államokban is mint sovinizmus, amikor az egy államkeretben élő nemzetek közül a többségben levő náció törekszik nemzeti érvényesülésre a többi nemzetiségek rovására. A békeszerződések folytán Európa 300 millió lakosa közül 30 millió lett kisebbség. Ezek az államkereten belül háttérbe szorulnak az államvezetést irányitó nemzettel szemben.A helyzet elégtelenségét az okozza, hogy a kisebbségi jogi helyzet még mindig a francia rendszeren nyugszik. Ez a kisebbségi formula, mely még a békeszerződésekkel jutott érvényre, a nemzet és állam fogalmát egynek veszi és a kisebbségeket állampolgárok néven egy nevezőre hozza. Ezeken kívül csak vallási, faji vagy nyelvi kisebbségekről beszél. Vele szemben áll a
