Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Féja Géza: Tömörkény István (Ortutay Gyula könyve)
TÖMÖRKÉNY ISTVÁN (Ortutay Gyula könyve. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadása. 1934.) Tömörkény mindhalálig egyik legkedveltebb tárcaírónk volt. Utói is érte a tárcaírók végzete, hihelyst elmaradt írása a vasárnapi napilapokból, egykettőre elfeledkeztek róla. Kötetei nem érték el a második kiadást, az esszé s az irodalomtörténet pedig általános és kerülgető szólamokkal bizonyította be, hogy nem ismeri. Ortutay tehát igazán érdemes munkára vállalkozott, midőn Tömörkény életművét mérlegre tette. Bizonyos idegenkedéssel nyúltam a könyvhöz, mely egyúttal doktori disszertációnak készült. Az egyetem rendszerint belekényszeríti a fiatalságot a filológiai bogarászás borzalmaiba. S ha eredeti és szintétíkus hajlamú agyvelő akad közöttük, egykettőre elsorvasztja. De aggodalmaim csakhamar eloszlottak s jólesően vettem észre, hogy friss szelek is fújaogálnak a hajdani poros szélcsönd öve alól. Ez a fiatal esztétikus meglát mindent, eljut mindenhová, ami az író életével, fejlődésével, mondanivalójával szervés összefüggésben volt. A magyar filológia többnyire más írókkal, más írók műveivel próbálta megmagyarázni az író művét. Ami ezen feiül volt: azt észre sem vette. Arra nem is gondolt, hogy az írónak az élettel is voltak kapcsolatai. Persze az egész irodalom-oktatás megitta ennek a levét. Milyen jó most látni, hogy más tanárnemzedék jön. Tömörkény is kitűnő terület az elinduló esztétikus számára. Egyszerű s csöndes folyású író egy zárt területnek, a szegedi, szegedvidéki népnek a krónikása. Nem ád nagy kérdőjeleket, inkább arra késztet, hogy felületesen tovább siessünk mellőle. S ezt a veszélyt kerülte ki Ortutay, aki észrevette hogy menynyire determinálta ezt az íróta kör.iyez e t e. Éppen ezért komoly környezettanúlmányokat végzett s megrajzolta Szegednek, tehát egy nagy magyaf vidéki városnak arcát a századforduló idején. Maga ez a rajz is igen becses s részletességével, hűségével, útmutató igazságaival egészen ritka értékké emelkedik. Szeged az árvíz után rohamosan épült, európai ízű nagyvárossá kezdett fejlődni. E fejlődés azonban csak
