Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Balla Borisz: Egy új világ kezdetén…

zenkilencedik század leborult a triumfáló dicsőséges anyagi létéiben kibontakozó életeszmény előtt. Ez azonban ilyen formájában mint biológiai állítás és elv nem vette az utóbbi száz esztendőben figyelembe az életünk, a boilógiai fejlődés mögött működő metafizikiai elveket, egy biológián-túli értelmét az életnek és minaenségnek. E hamis, e darwini, e biológiai életelv most Rosenbergék kezében faji mithosszá alakult. Nietsche ,-felsőbbreindű" emberét Rosenberg

egy német faji, tehát egy anyagias idealizmus keretéiben az északi embertípusból akarja kitenyészteni. Anyagias ideálizmus ... — újra egy összeütközés, ellentmondás, nonszensz.

Kérdező: Rosenbergék elgondolásának síkján — ha ez a sík hibás is — mozogva, vájjon az uralkodó faj, a „Herrenrasse" csupán az északárja, a germán népközösségre szorítható-e?

E i b I professzor: Még így sem. A „nemes ragadozó"-t nem hagyhatjuk északgermán, sőt még nem is árja monopóliumnak. Az északi fajokon túl, legalább ilyen mértékben megtalálhatni a rosenbergi nemesség, a „Herrnrasse" és „Herrnmensch" attribútumait, a turáni és — a hozzáértők jól tudják — az arab fajokban. S hogy mindennek mennyire másodrendű jelentősége van, hogy a szellemi erő, a szellemi tudatképzés mennyivel inkább hordozója, kialakítója és egységesítője új kultúrának és kifejezési formáknak, példa rá a latin, vagy vegyük közelebbről, a francia példa. Ez a latin népcsalád vezető és penetráns hordozója a kultúrának, szellemnek, gondolati és gazdasági formáknak: h a t rétegből állt. Ezek közül három megalázott, megtört és megkevert, három pedig „uralkodó" réteg, úgynevezett Herrenrasse. Benne él tehát a leigázott őslakosság, aztán a leigázott kelta köznép, aztán a leigázott gallorománok minden ingerlékenysége, ideges csökkentérzéküség érzése és nőiesen finom paszszivítása, befogadó és elfogadó készsége. S ugyanakkor benne, közte és rajta és a három uralkodó réteg minden férfias éle, büszkesége és kitartása: a kelta nemességé, a római hódítóké és végül a két germán győzőnek, a burgund és frank törzseknek ereje. A kölcsönhaitások között azonban a szellem megtalálja kifejlődési, teljes, egységes és diadalmas formáját.

Kérdező: Ha a szellemi adottságok azok ame