Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Weysenhoff József: Villámok alatt (ford. Surányi Júlia)
VILLÁMOK ALATT írta: WEYSENHOFF JÓZSEF Weissenhoff József báró (1860—1932), a lengyel arisztokrácia tagja, kitűnő ismerője a lengyel földnek, tájnak és a népnek. Mint a lengyel földbirtokos nemcsak ő is tagja volt a vadász klubnak s művészszemmel figyeli meg klubtársait, a vadászéietet. így születik meg leghíresebb alkotása : Podfilipski József, a lengyel szatíra remekműve. Ez a regénye egyszerre híressé teszi. Többi művei: „A nyest és a leány", „Puszto", ,,Unio", „Emlékek" s a többiek csak növelik Írói sikerét. Turgenyev vadász feljegyzései mellett Weysenhoff „A nyest és a leány" című regénye a vadászéletet rajzoló irodalom legkiválóbb terméke. — A Magyar írás olvasói bizonyára szívesen olvassák ezt a kis életképét, a galíciai határ közelében fekvő orosz-lengyel falú katolikus lelkészének hősi és áldozatos munkáját. Wiklinski főtisztelendő még az éj beállta előtt viszszatért a városból vidám plébániájára, megteázott és Mártonnénak elmesélte a kirándulását. — A Fakót visszahoztam, mert az egész városon nem volt ilyen vágású hátasló. Igába fogni — soha, ehhez hasonlót eladni, kár. Azért a bricskát jól kicseréltem. — Egy szó, mint száz — plébános uram ráfizetett? — Hát hogy gondolja, Mártonné, hogy valaki a szétvert bricskámért újat adjon és még rá is fizessen? — Nem mondom, csakhogy az öreg terjedelmesebb volt s hogy a tavasszal harminc rubelbe került a javítása. A Fakót egész éven át zabon tartottuk — a két lószerszámon kívül — ej mibe került? Mit gondol, Uram? — Hagyjon békén Mártonné! A plébánosnak, mint Isten hivatalnokának, a belső méltósággal kell törődnie . . . S ezen a kétszersültön már szekrényszagot lehet érezni, nézze csak . . . Mártonné, élénk, tiszta, negyvenes nő, fülig pirult. Felvette az asztalról a tésztáskosarat, hegyes orrához emelte s így szólt: — A szekrényszag nem érzik rajta,, mert a szekrény tiszta, mint az üveg, de az a doboz érzik, amit Drozdovskinétől hoztak a templomi fehérneművel. A főúr parancsoltai, hogy rakjam el. — Rakja a dobozt a szekrényre, — mosolyodon el a plébános. Mártonné kiment a szobából.
