Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-04-01 / 4. szám - Pongrácz Kálmán: Középeurópa szellemi együttműködése
középeurópa szellemi együttműködésé rok !.... Az előítélet az elme és a szív összehúzódása, megkeni ényedése, elzárkózása a valóság, az igazság, az élet elől.»* * Makkai Sándor: Magunk revíziója 12. 13. old. •* Eckhardt Sándor i, m. 04 old. (Minerva X. évi. 5-10. szám). Hogy pedig a középeurópai kérdés mennyire nem jelent megoldhatatlan problémát, erre vonatkozólag elég egy futó pillantást vetnünk ennek a kérdésnek múltjára, vagy nagy vonalakban már kialakulni látszó jövőjére. Eckhardt Sándor az I. nemzetközi irodalomtörténeti kongresszuson «Az összehasonlító irodalomtörténet Középeurópában» c. előadásában az úgynevezett «irodalmi divatok» középeurópai elterjedésének vizsgálatával akarta kimutatni a nyugati irodalmak e területre gyakorolt hatását. Példaképpen a romantikus irányzat középeurópai elterjedését ragadta ki s máris sikerült bizonyítania, hogy ez irodalmi áramlat Középeurópában a Nyugattól teljesen elütő céllal és tartalommal jelent meg és terjedt el, mert mig Nyugaton szinte egy uj filozófiai álláspont irodalmi alteregóját jelenti, addig Keleten, illetve Középeurópában e «filozófiai megalapozás — mint Írja — elesik; megmarad, erősödik ellenben a politikai elszigetelésre törekvő tüzes hazafiság. Ez valamennyi középeurópai nép romantikájára áll: mindenütt megállapíthatjuk a filozófiai és nemzetpolitikai tendencia fütő szenvedélyét».** Eszmeáramlati divatok azonban nemcsak az irodalomban, hanem a politikában is találhatók. A szinte emberi alapösztönöknek tekinthető faji, vallási vagy (gazdasági) osztály szempontok egymást felváltva lépnek korformáló erőként a politikai küzdőtérre s aszerint, hogy melyikük jut praedominans helyzetbe, nyomják rá a fejlődés egy-egy időszakára az eltörülhetetlen bélyegüket. A gondolkozás átalakulása vagy az ezt rendesen követni szokott érzelmi eltolódás révén a tömegek reagáló képessége egyik vagy másik irányban eltompul, hogy ugyanakkor a harmadik ponton annál erősebb akciót tudjon kiváltani. így a középkorban az akkor mély vallásos gondolkozás folytán politikai téren is a vallás a legerősebb alkotó és elválasztó erő, de később, amikor az áramlat öregedni kezd, hatása halványul és jelentősége is csökken. A reformáció bibliafordításai alapján kezdetét veszi a nemzeti nyelvek kifejlődésének processzusa s ennek alapján a nemzeti gondolat politikai jelentőségének emelkedése. A nemzeti eszme kulminál a világháborúban, illetve a békeszerződésben, de ellentmondásai és gazdasági következményei folytán előreláthatólag erejéből már a közel jövőben veszi leni fog annál is inkább, mert a fejlődő osztályharcos mozgalmak a gazdasági szempontokat fogják ismét előtérbe tolni és korformáló erőként kifejleszteni.
