Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-04-01 / 4. szám - Pongrácz Kálmán: Középeurópa szellemi együttműködése
Középeurópa szellemi együttműködése A három fejlődési korszak közül, csak a középsőben lehet problematikus a középeurópai kérdés. A latin nyelvet beszélő rendi állam nemzetileg éppen oly toleráns volt az idegen fajú lakossággal szemben, mint azt ma Svájcban vagy Szovjetországban láthatjuk. A rendi alapon egységes nagy monarchikus keretekbe tömörült Középeurópa bomlása a nemzeti gondolat ki élesítésével veszi kezdetét s ekkor omlik gazdaságilag is életképtelen apró keretekre. Amennyiben tehát egy olyan uj fejlődési periódus veszi kezdetét, mely a nemzeti mozgalmak kulturális követeléseinek kielégítésével a gazdasági szempontokat fogja tömörülési alapnak tekinteni, — erre pedig ma már számítani lehet — a középeurópai együttműködés eszméje is testet fog ölteni kulturális, gazdasági és politikai téren egyaránt. A sorrendet tervszerűen kellett igy megállapítani. Minden mozgalom előbb irodalmi téren ölt testet s azok a gondolatok, melyeket «irreális és inproduktiv» irodalmárok a betűk fekete barázdáiban elvetnek, kelnek ki később és fejlődnek «produktív» társadalmi vagy politikai rendszerekké. Az irók, az irodalom kötelessége az, hogy a fejlődést észrevegyék és érthetővé tegyék, a jelentkező de kényszerű «uj» fogalmának publicitást adjanak s egy olyan hajlékony közvéleményt teremtsenek, mely törés és igy nagyobb megrázkódtatások nélkül lesz képes az «uj idők uj dalait» megértve bekapcsolódni abba a fejlődésbe, mely tulajdonképpen az élet s küzdéseinek legfőbb célját adja s mely nélkül meddő körforgás lenne az egész világtörténelem. Melyek hát azok a szempontok, melyekre a jövő középeurópai együttműködés érdekében fel kell figyelnünk s melyek azok az erők, amelyek ezt az együttműködést egykor a megvalósulás stádiumába fogják juttatni? Milyen szálakon kell elindulnunk, ha a mai gordiusi csomót ki akarjuk bontani s milyen utak felkeresése látszik sorrendi szempontból legsürgősebbnek, ha a munkát végre egyszer mégis csak meg akarjuk kezdeni ?A középeurópai együttműködésnek — mint minden problémának — megoldásánál pozitív és negatív okok egyaránt közrejátszanak. A hangsúly természetesen az előbbiekre esik, de ez utóbbiak s em mellőzhetők. Hálás és érdekes feladat lenne ezek részletes felsorolásába belekezdeni, azonban csak azon főbb szempontok kiemelésére kell szorítkoznunk, melyek legkarakterisztikusabban jelölik ki a közös hivatás és együttműködés jelentőségét.Ami Középeurópa államilag szétszabdalt területének egységesítését leginkább kívánatossá teszi — az a gazdasági érdek. Félig agrár, félig iparos jellege, mely úgy Nyugattól, mint Kelettől elválasztja, napjainkban, — mikor a preferenciális vámszerződések gondolata egyre inkább tért hódit — szinte önmagé-
