Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Bibó Lajos: Pali bácsi fifikája
Bibó Lajos: Regény gához intette az egyik közelben ácsorgó talicskást, lehozatta vele a podgyászát, aztán nekivágott a falu alatti gyalogúinak. Zavar és megindulás nélkül akart átesni a viszontlátás örömein, amikor hazaérve, megállóit a verandán, hangos agyonistenniel köszöntött be a házba. ! Nem telelt senki. Lement a lépcsőn és belépett az ebédlőbe. > / A nap betűzött a szobába s a sugarak ezüst fénnyel hintették teli a festett padlót. A falakat nem ekesitette kép, a padlót nem borította szőnyeg', a szoba azonban még igy is barátságos derűt árasztott magából. Meglátszott mindenen, hogy a háznál fiatal, lány van, az ügyel a rendre és a tisztaságrfa, az ő gyengéd, de határozott ízlése uralja az egész lakást. A talicskás is megjött. Feri kifizette, aztán kiment a verandára és hátrakiáltott: — Halló! Nincs idehaza senki? — Jövök! — hallatszott a hátulsó udvarból egy leányhang. Juliska volt. Már nyitotta is a kertajtóit. Amikor meglátta az idegent, pillanatra visszarebbent. — Kit tetszik keresni ? — kérdezte., amikor előre jött. Feri maga is megszeppent. Eladta volna az édesapja a házat ? Nem jó helyre jött ? Ki ez a lány ? Soha ilyen bársonyosan meleg, mégis ezüst csengésű hangot nem1 hallott. Soha ilyen szőke, csillogó) hajat, ilyen búzavirág-kék szemet, ilyen felhőtlen, sugárzó' arcot, ilyen törékeny és mégis tökéletes termetet nem látott. Nem tudta, hogy liirteleiiében mit feleljen s ennyit mondott csak: — Az apámat! Juliska csaknem felsikoltott : — Te vagy ! ? — Na hála Istennek ! lélegzett fel Feri. — Már azt hittem, rossz helyen kopogtatok. Persze, hogy én vagyok. Odament Juliskához : — Hanem, te? — állott meg előtte. — Remélem, hogy ezek után te is te vagy ? Juliska nem tudott szólni. Feri felnevetett: — Felelj hát! Istenem ! — vergődött Juliska. — Mit feleljek? — Mondd, hogy te vagy. — Mondtam már. " 1 — Dehogy mondtad. Hát nem is vártatok ? — Nem. Már azt hittük, hogy nem jösz. .Csak állt, nézte Ferit, nem tudta róla l&v®u»i a tekbitaléL
