Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Lippay Lajos: A Szentföld mai képe

Ismeretterjesztés számos hittudományi főiskolájuk van, amelyek között legki­válóbb a francia domonkosok vezetése alatt álló biblikus és archeológiái főiskola, amelyet a világhírű P. Lagrange alapí­tott, aki magas kora ellenére most is tanít. Ehhez hasonló intézmények a ferencesek «Scuola superiore biblica-»ja és a jezsuiták „Pontificium Istitutum Biblicumja“, amely a római intézetnek a fiókin lézete. Teológiai szemináriumot találunk a pátriarkátus számára, tovább a ferencesek, szaleziánusok, kar­meliták, a szír katolikusok és a görög katolikusok számára. A katolikus főiskolák mellett van a Szentföldön héber egye­tem, melyet az angol kormány nyilvános jogú birodalmi egye­temnek nyilvánított. Az Olajfák hegyének folytatásán, a Scoi­­pus hegyen van hatalmas épülete a Város fölött, de az egye­tem inkább csak a reáliákban, vagyis a fizikai, chémiai |ési matematikai szakokban bővelkedik tanszékekkel. A mohammei­­dánoknak nincsen a Szentföldön magasabb iskolájuk, akik ilyet akarnak látogatni, azok a kairói El Azar egyetemet látogatják, ahonnan mint sejkek, muftik és kádik térnek haza, ha a teljes 18 éves kiképzést áelvégezték. A legutóbbi mohammedán világ­kongresszuson volt szó arról, hogy az el Aksa mecset mellett ily egyetemet létesítenek a mohammedánok számára és úgy, látszik kiváló jeruzsálemi főmuftiuk, Hussein a tervet megva­lósítja. A középfokú és elemi oktatás is igen kifejlődött. A kor­mánynak két középiskolája és 300 elemi iskolája van, mig a felekezeti iskolák száma sokkal nagyobb: a katolikusoknak 4 középiskolája, 65 elemije van, a zsidóknak három középiskolája, tanító- és tanítónő-képzője és 210 elemi iskolája. A mohámmá dán felekezeti iskolák száma igen csekély, de a falusi, mecsetek miellett vannak az u. n. «kultab»-jaik, ahol csak Írni és ol­vasni tanulnak. Ez ennek a négyezer éves országnak nagy vonásokban meg­festett képe politikai, vallási, gazdasági és kulturális szempont'-' hói. De hiányzik ennek a földnek leírása, amely azután an­nál érdekesebbé teszi ezt a földel a kiváncsi utazó, a jámbor zarándok, a nagy kutató tudós számára egyaránt. Ezért ez a föld nem játszotta el még teljesen szerepét az emberiség törté­netében és gyakran foglalkoztatja még majd a világ közvéle­ményét, amint eddig is foglalkoztatta többezer éven át. Dr. LIPPAY LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom