Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Lippay Lajos: A Szentföld mai képe
Ismeretterjesztés számos hittudományi főiskolájuk van, amelyek között legkiválóbb a francia domonkosok vezetése alatt álló biblikus és archeológiái főiskola, amelyet a világhírű P. Lagrange alapított, aki magas kora ellenére most is tanít. Ehhez hasonló intézmények a ferencesek «Scuola superiore biblica-»ja és a jezsuiták „Pontificium Istitutum Biblicumja“, amely a római intézetnek a fiókin lézete. Teológiai szemináriumot találunk a pátriarkátus számára, tovább a ferencesek, szaleziánusok, karmeliták, a szír katolikusok és a görög katolikusok számára. A katolikus főiskolák mellett van a Szentföldön héber egyetem, melyet az angol kormány nyilvános jogú birodalmi egyetemnek nyilvánított. Az Olajfák hegyének folytatásán, a Scoipus hegyen van hatalmas épülete a Város fölött, de az egyetem inkább csak a reáliákban, vagyis a fizikai, chémiai |ési matematikai szakokban bővelkedik tanszékekkel. A mohammeidánoknak nincsen a Szentföldön magasabb iskolájuk, akik ilyet akarnak látogatni, azok a kairói El Azar egyetemet látogatják, ahonnan mint sejkek, muftik és kádik térnek haza, ha a teljes 18 éves kiképzést áelvégezték. A legutóbbi mohammedán világkongresszuson volt szó arról, hogy az el Aksa mecset mellett ily egyetemet létesítenek a mohammedánok számára és úgy, látszik kiváló jeruzsálemi főmuftiuk, Hussein a tervet megvalósítja. A középfokú és elemi oktatás is igen kifejlődött. A kormánynak két középiskolája és 300 elemi iskolája van, mig a felekezeti iskolák száma sokkal nagyobb: a katolikusoknak 4 középiskolája, 65 elemije van, a zsidóknak három középiskolája, tanító- és tanítónő-képzője és 210 elemi iskolája. A mohámmá dán felekezeti iskolák száma igen csekély, de a falusi, mecsetek miellett vannak az u. n. «kultab»-jaik, ahol csak Írni és olvasni tanulnak. Ez ennek a négyezer éves országnak nagy vonásokban megfestett képe politikai, vallási, gazdasági és kulturális szempont'-' hói. De hiányzik ennek a földnek leírása, amely azután annál érdekesebbé teszi ezt a földel a kiváncsi utazó, a jámbor zarándok, a nagy kutató tudós számára egyaránt. Ezért ez a föld nem játszotta el még teljesen szerepét az emberiség történetében és gyakran foglalkoztatja még majd a világ közvéleményét, amint eddig is foglalkoztatta többezer éven át. Dr. LIPPAY LAJOS