Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Lippay Lajos: A Szentföld mai képe
Ismeretterjesztés zsinagógát nem építenek, bár aki akar, imádkozhat. Ezeknek a földmives telepeknek saját iskoláik, csecsemőotthonaik, betegszobáik stb. vannak, de természetesen csak a nagyobb telepeknek, a kisebb telepeknek nem megy ilyen jól. A józan zsidó vélemény természetesen elitéli ezt a rendszert. Elsősorban már azért is, mert igen sokba kerül a kapitalista zsidóknak. Évenként nagy összegeket kapnak és csak igy tudnak megélni. És itt van a legnagyobb ellenmondás: a kapitalistaellenséges zsidó kommunista elvtársak a kapitalizmus jóvoltából és pénzéből tengetik életüket, mert a telepek nem jövedelmeznek annyit, hogy abból megélhetnének. De a hivő zsidó felveti a kérdést: vájjon kivánatos-e éppen a pátriárkák földjén a zsidó vallásnak a félredobása és az együttélésnek \az a formája, amely minden erkölcsi formát félredob és az ethikai eszményt sem képes megőrizni? Komolyabb zsidók sok más nehézséget hoznak fel e rendszer ellen és ők már is megbukottnak tekintik, mert a pénzforrások apadóban vannak és akkor szétmehetnek az elvlársak. Vájjon ilyen körülmények között lehetséges-e zsidó nemzeti állam? Ez a zsidóság helyzete Palesztinában, amelynek egymillióötvenezer lakosából 175.000 zsidó, 760.000 a mohammedán és 90.000 a keresztény a legutóbbi, 1931-es népszámlálás szerint. Tehát az eddig adott kép ethnografiai és vallási szempontiból még nem teljes. Mivel itt a nemzetiségi és a vallási szempont gyakran ugyanaz, t. i. a nemzetiséggel adva van a vállás és megfordítva, a vallás megmondja a nemzeti hovátartozandóságot is, elégséges, ha csak az egyik szempont szerint tárgyaljuk, a vallás szerint a lakosság többi részét. Ez a kép különösen szembötlő Jeruzsálemnek, a Szent Városnak szemléleténél, amelyet joggal nevezhetünk a világ legnemzetközibb és legvallásközibb városának. Bár három hivatalos nyelv van használatban a' Szentföld ön: az angol, arab és a héber, a Szent Városban 35-40 nyelvet beszélnek. A mohammedánok mind arabok, bár igazi tiszta arab vérből csak a puszták fiai: a beduinok származnak, mig a helyben lakó arabok: a falusi felláhok és a városi arabok a mohammedán hódítás idején itt talált szírekkel összekeveredett arabok utódai. Ezek a szir arabok a városban kereskedelemmel, a falvakban földmi vetéssel foglalkoznak. A városi arabok élénk arcvonásai értelmiséget árulnak el, modoruk és társalgásuk udvarias, magatartásuk méltóságos. De ezek lakhelyük szerint is magukon viselik az őket jellemző vonásokat. így a jaffaiak a Szentföldön a kapzsik, mert nekik a pénz annyi, mint másnak a vallás; a jeruzisálemiak meg arról nevezetesek, hogy
