Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Féja Géza: Magyar irodalmi szemle

Irodalmi szemle

fametszetei mélyen az alföldi népiélekbe nyúlnak s emellett egészen magas művészi síkon dolgozik. Ezenkívül «Szegedi Téka» néven az «Erdélyi Szépmives Céh» s a szlovenszkői «Kazinczy-Szövetkezet» mintájára könyvkiadóvállalat alakult, egy fiatal drámairó, Berczeli A. Károly pedig a Prométheusvállalat kiadásában indította útnak drámáit, melyekben Tél akarja venni a harcot a mai színházi «kultúrával».

A «Szegedi Téka» kiadta Magyar László «Lázad a föld» c. regényét. Magyar. László munkája körülbelül Terescsényi György legjobb munkájának, a «Hősöknek» az ellenirása. Mindkettő a földreform parasztjairól szól. Terescsényi György azonban sok életharcon át is az idill felé hajlította regényét, Magyar László inkább a paraszt-réteg tragikumába mélyedt. A regény eleje biztató, mert az író sokkal szélesebben és egyetemesebben ábrázolja a népleiket, mint a realista és naturalista regény tette. A regény emberanyaga is igen 'érdekes, de az iró alig tud véle mit csinálni. Nem tudott, a csirákból törzseket nevelni. Vannak sikerült részletei, de még nem látjuk tisztán, hogy merre felé vezet az útja.

Múlt számunkban ismertettük Zilahy Lajos «Tizenkettedik óráját». Nos: a szegedi Berczeli A. Károly keserüjátéka, a «Fiatalok» ugyanezt a kérdést vetíti színpadra. Zilahy darabja technikailag sokkal csiszoltabb s minden hibája mellett is tettebb, életteljesebb darab. Bérezettnél meztelenül és valami ősi indulattal viaskodnak a problémák és a társadalmi erők. Másik darabja a «Tigrisek»: t r a g i k o b u r 1 e s z k. Mindkettőben a probléma túlnövi az embert. Az irót olykor már csak a probléma határtalan láza és izgalma vezeti s alakjaiból szikár képletek lesznek. A végsőkig feszíti a tragikumot és a tragikomikumot, ezért is nevezi második darabját tragiko-burleszknek. De éppen ebben a hallatlan feszítőerőben érzem a reménységet. Fejlődését figyelnünk kell.

De miért foglalkozunk ennyire a vidéki kultúrcentrumok irodalmi életével ? Hiszen ezek a müvek első lépések s vájjon milyen lesz a folytatódás? Szemünk a jelenség gyökeréig íiatolt s egy új irodalmi korszak készülődésének a jeleit pillantotta meg. Tehetségek jelentkeznek a magyar vidéken, akik az ottani talajból elindulva s az adott táj és humánum élményeitől terhesen próbálnak országos méretű müveket teremtem. Lenyúlnak a mély rétegekhez, de ugyanakkor nem veszítik el szemük elől azt a horizontot, melynek körében a magyarságnak élnie és alkotnia kell. És kézfogásra készülnek azokkal a budapesti, kolozsvári, szlovenszkői és vajdasági fiatal írókkal, akiket elsősorban szintén a falu s a néplélek táplál. Ez a nemzedék mélységesen megveti az ele