Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai
Irodalmi szemle fántcsonttorony gyáva és olcsó kultuszát. Ez a nemzedék őszinte sorsközösséget vállal népével s egy új teremtő ihletben teljesen össze akar forrni vele. Tudja, hogy itt '/a/z idő, mikor az Írónak a közösség-teremtés nagy müvéből ki kell vennie a részét, minden forró és jelenvaló kérdéshez hozzá kell .szólnia, az egész népsorsot viselnie kell. Ebben a jegyben fog megszületni minden táj fiatal mag.y.ar irtóinak az egysége. Nem hallgathatjuk el, hogy a kiadók rengeteg külföldi s igen vegyes értékű könyvet hoznak. Pedig hány kitűnő magyar iró könyve pihen a fiókban, a rfépköltószet kincsei alig hozzáférhetők s mennyi elfeledett komoly értéket kellene ismét a közösség kezébe adni. Nemcsak a megjelent könyveket akarjuk bírálni, hanem utat is akarunk mutatni egészségesebb magyar könyvkiadás szamára. Ezért rá fogunk térni a méltatlanul elfeledett magyar írók ismertetésére is. Budapest, 1933. november. FÉJA GÉZA A MAI EURÓPA SZELLEMI IRÁNYVONALAI Oroszok, akik számkivetésben filozofálnak hazájuk és a világ sorsáról Az 1933-as Nobel-dij nyertese: Iván Bunin, emigráns orosz iró, aki hir szerint megegyezett Mereskovszkival, hogy ha akármelyikük elnyeri a nagy dijat, azt testvériesen megfelezik. A szerencse különös kedvezése folytán nem a világszerte ismert, habár már kissé divatjátmúlt Mereskovszki nyerte el előbb a dijat, amelynek odaítélésében minden ellenkező váddal szemben gondos körültekintést és méltó érdemek jutalmazását látjuk, hanem igénytelenebb sorstestvére, Bunin. Bunin is lírával kezdte, mint öt évvel idősebb társa, Mereskovszki, ő is a dekadensnek és szimbolistának keresztelt irány költői képviselője volt a századfordulót megelőző időkben, hogy azután ő is prózában fussa ki igazi termáját. De ő még annyira sem tudta megtagadni magában a hajdani lírikust, mint Mereskovszki, lírai kicsendülésü elbeszélések alkotják Írói termésének legjavát és csak egy regénye van, amely átfogó erejében a Nobel-dij eddig megszokott mértékét, az Undsetek és Reymontok epochális művészetét megüti. «A falu» ennek a regénynek a címe, melyet még 1910-ben irt Bunin és
