Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Féja Géza: Magyar irodalmi szemle
Irodalmi szemle maradt Mohácson, a másik oldalon, ausztriai Ferdinánd soraiban ott a másik «beteg» ember: a sánta nádor, Báthory, kiben az életerők már alig birják visszafojtani a halál mérgeinek rohamait... Krúdy regényében a XVI. század egész magyar társadalmának az arca felvillan egy-egy pillanatra. Meg kell óvnunfk őt ama méltatlan feledéstől, mely Justh Zsigmond, Tolnai Lajos, Petelei István é.s Törők Gyula sorsa lett itten! Egyszerre jelent meg Kolozsvárt és Budapesten Szántó György új regénye, a Stradivari. A regény csontváza: egy hegedű története, egész lénye pedig mindaz, ami e hegedű húrjain tovább zengett, tehát egy egész életrengeteg, örömmel olvastam ezt a könyvet, mert Szántó György alkotóképességének csúcsára ért el benne. Történelmi regényeiben volt mindig valami bántó kötöttség, úgy éreztem, hogy a történelmi anyag túlságosan lenyűgözi őt. A Slradivrri azonban: felszabadulás. Felszabadult az iró lírája s nemcsak a lírája, hanem, egész vizuális ereje és élményanyaga is. (Szántó György festő, volt s a harctéren vakult meg.) A zene vezérelte őt ehez az állomáshoz, a zene egyetemesebb szabadsága késztette, kényszeritette széles és szabad kompozíció teremtésére. A hegedű Olaszországban készül, új s új emberek kezébe kerül, vándorol Itálián, Magyarországon, Németországon s Franciaországon át ismét vissza Németországba. S a zene, mely húrjaiból tova zeng, tájakból, embcrsorsokból, történelemből, testből és szellemből szűrt esszencia Szántó a zene keletkezését adja, azt a dús emberi életanyagót s élmény anyagot, melynek szükségszerűen zenévé kell válnia. S regényében tovább görditi azokat a sorsokat, amelyekből ez a .zengés fakadt, tehát szimultán regényt irt és egyenletes erővel bírta megírni. Az irói mü sorsa mindig azon fordul meg, hogy élmjényeinek mekkora belső hitelt tud adni. S Szántó regényének olvasása közben Európát éreztük lüktetni. A magyar irodalmi életben bimbós reménységként melengetjük a vidék nekilendülését. Kitűnő kultúrcentrum alakult ki a Debrecenben, ahol egy olcsó s komoly értékeket adó füzetes vállalat indult meg , hogy a fiatal irodalmat egészen széles rétegekhez juttassa. «Uj írók, új Írások» a címe s többek között Illyés Gyula, Kodolányi János, Szabó Pál és Németh László munkáit hozta, melyek közül többet ismertettünk is a «Magyar. írás» hasábjain. Szegeden is keletkezett egy irodalmi és művészeti csoportosulás, melynek Buday György az éltető lelke. Buday
