Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Ravasz László: A keresztyénség és a világ feszültsége
Ravasz László: Tanulmány régi romjain egy uj szellemi világrend létesülését feltételezi, nevezik a keresztyénség eschatologikus vonásának. \ De a keresztyénség meglátta azt, hogy ezzel elveszíti a világot. Ilyen tanokat lehet vallani a pusztában,,, a katakombákban, de nem lehet egy kultura közepette. Ezért a keresztyénség azt kereste, miként tudja az embereket belülről átalakítani, s az átalakított emberek révén átalakítani a világot is. E közben [azonban egy csomó megalkuvást tett. Megalkudott először a világi hatalommal, amidőn keresztyénné vált a világi hatalom személyese, a római császár. Megalkudott a filozófiával, amidőn ,a hellén filozófusok hívőkké váltak, vagy pedig a keresztyén hívők elsajátították e filozófiát. Tudomásul vette a tőkét, a vagyongyűjtést, ennek sokféle módszerét. Mire észrevette magát, kiderült, hogy a keresztyénség legalizáló ja a fennálló társadalmi, gazdasági és politikai rendnek. így következett be egy Tökéletesen ellentétes tevékenység: a helyett, hogy ennek a világnak a kiküszöbölésén és eltörlésén fáradozott volna az elközelgető uj világ érdekében: ennék a világnak konzerválásán, rendjének biztosításán, fundamentuma megőrzésén buzgólkodott, hölgy ezzel eltávoztasson minden idegien, kívülről jövő, átalakulással és felfordulással fenyegető irányzatot. Az egyház igy mutat két orcát: egyszer absolut forradalmár és minden forradalomnak anyja, másszor absolut konzervátor és minden újításnak halálos ellensége. így következhetett / be, hogy a világ legnagyobb forradalma az egyház később az oltár és a trón »elszakíthatatlan szövetségét létesítette, s ennékl a világnak szerkezetébe1, javainak birtoldásába, hatalmának gyakorlásába, örömeinek élvezetébe, dicsőségének hajszolásába, minden földi testület közül leginkább az egyház ágyazódott be. És ebből következett az is, hogy minden forradalom, amelyik a fennálló társadalmi rendet támadta, támadta azt a keresztyénséget is, amelyik beleötvöződött és minden olyan 'támadás, amelyik mivelődésünket gyökerében támadta meg, akár az izlam, akár a bolsevizmus, elsősorban a keresztyénség kiirtására törekszik, mert ebben találja meg a fennálló társadalmi rend erejét és ihletőj ét. De viszont következett ebből az is, hogy a keresztyénség valahányszor egy roppant válság támadta meg, "önmagára eszmélt és különböztetett a között, hogy tartalmában mi az örökkévaló és mi az idői. XIII. Leó óta egész mostariig a katholikus egyházban ilyen óriási distinctio folyik, amelyik finoman elválasztja mindazt, ami a katholikus világképben idői elem, ennélfogva változó tartalom és ami belőle örökkévaló elemy azaz változhatatlan forma és szabály. Rájött arra, hogy az! anyaszenlegyháznak épugy élnie kell, akkor is, ha a kapitalista
