Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-11-01 / 9. szám - Oláh György: A Kossuthok

Oláh György: A Kossuthok natikus önbizalma éppen ezekben az órákban bontakozott ki először. Itt állotta ki először a próbát az eljövendő forradalmi vezér. I De a tömegeket, a szlovák nép tömeglélektanát is itt iá­merte meg tulajdonképpen először, hiszen a kolera nyomán láng módjára feltámadó népzendülés a szlovák és rutén falukból indult el elsőnek. Egyes uj cseh történetirók azt Írják, ®z a lázadás a szlovákság lázadása volt a magyar urak ellen. Nekünk adataink vannak arra, hogy a lázadó nép élén igen sók he­lyen magyar kisnemesek álltak, adataink vannak arra/ hogy a nép «a kurutz szabadság» kitörésének hivta a zendyíést, a­­mely — és ez a szlovák nép karakterére jellemző —néhány je­lenettől eltekintve sehol sem csapott át igazi vérengzésbe!.. Mint a szláv népeknél á aiában, misztikus suttogások, kü­lönös hitek előzték meg magát a nyilt zendülést. Az akkor nemrégiben levert lengyel lázadás menekültjeinek rémmeséi vol­tak az első gyújtogatok^. Azahir járta, hogy Galíciából musz­kasereg jön. Miután pedig a hatóságok doktorokat küldöttek az ország belsejéből a tierjedő járvány elé, ezek még jobban fel­izgatták a nép fantáziáját. Mikor 'két ilyen doktor, akik «ki<­­rályi orvosoknak» nevezték magukat, egy Terebes melletti fa­luban meghált, egy Kassára rabokat szállító katona azt állí­totta a népnek, hogy ezek nem doktorok, hanem muszka herceg gek, ő megismeri őket a köpenyükkel betakart csillagjukról. Bismut-sót és egyéb, az orvostudománynak azon a fo­kán fertőtlenítőnek hitt szereket vittek ezek az orvosok akkor mindenfelé rendszerint a nyakukba akasztott kis zacskókban és miután ezekkel a kutakat akarták fertőlleniteni, a népfantá­zia azt találta ki, hogy az urak és a hatóságok megbízásból a­­karják mégmérgezni a nép ivóvizét. Azt is suttogták, hogy a strázsákat és a különböző vesztegzárakat nem azért állítja a hatóság, hogy a ’kolera ellen védekezzen, hanem, hogy a közé nép ne érintkezhessen 'egymással. A mészárszékeknek, kocs­máknak felülvizsgálása és lezárási aktusai mögött is mind ilyen tervszerű mérgezést sejtettek, később már azt állították, hogy az urak öt-öt forintot adnak minden mérgezésért az orvosok­nak és a zsidóknak. Egy elfogott urasági inas, akit inegkinoz­­tak, csakugyan «bevallotta» mindazt, hogy’ papi személyek és urak méregosztásra rávették, sőt «puskavégen meg is esket­ték»,. Mások, akiket a parasztság elfogott, csak úgy tudtak me­nekülni a kínzástól, ha ilyen vallomásokat tettek. Amint ilyen bomlott idegzetű időkben és zűrzavarban tör­ténni szokott, közben maguk a vezető emberek is szembekerül­tek egymással. A katolikus és görögkatolikus papok például betegeikhez jártak, amit a hatóság aztán eltiltott. Sőt a nagy;-

Next

/
Oldalképek
Tartalom