Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-11-01 / 9. szám - Oláh György: A Kossuthok

Oláh György: A Kossuthok natikus önbizalma éppen ezekben az órákban bontakozott ki először. Itt állotta ki először a próbát az eljövendő forradalmi vezér. I

De a tömegeket, a szlovák nép tömeglélektanát is itt iámerte meg tulajdonképpen először, hiszen a kolera nyomán láng módjára feltámadó népzendülés a szlovák és rutén falukból indult el elsőnek. Egyes uj cseh történetirók azt Írják, ®z a lázadás a szlovákság lázadása volt a magyar urak ellen. Nekünk adataink vannak arra, hogy a lázadó nép élén igen sók helyen magyar kisnemesek álltak, adataink vannak arra/ hogy a nép «a kurutz szabadság» kitörésének hivta a zendyíést, amely — és ez a szlovák nép karakterére jellemző —néhány jelenettől eltekintve sehol sem csapott át igazi vérengzésbe!..

Mint a szláv népeknél á aiában, misztikus suttogások, különös hitek előzték meg magát a nyilt zendülést. Az akkor nemrégiben levert lengyel lázadás menekültjeinek rémmeséi voltak az első gyújtogatok^. Azahir járta, hogy Galíciából muszkasereg jön. Miután pedig a hatóságok doktorokat küldöttek az ország belsejéből a tierjedő járvány elé, ezek még jobban felizgatták a nép fantáziáját. Mikor 'két ilyen doktor, akik «ki<rályi orvosoknak» nevezték magukat, egy Terebes melletti faluban meghált, egy Kassára rabokat szállító katona azt állította a népnek, hogy ezek nem doktorok, hanem muszka herceg gek, ő megismeri őket a köpenyükkel betakart csillagjukról. Bismut-sót és egyéb, az orvostudománynak azon a fokán fertőtlenítőnek hitt szereket vittek ezek az orvosok akkor mindenfelé rendszerint a nyakukba akasztott kis zacskókban és miután ezekkel a kutakat akarták fertőlleniteni, a népfantázia azt találta ki, hogy az urak és a hatóságok megbízásból akarják mégmérgezni a nép ivóvizét. Azt is suttogták, hogy a strázsákat és a különböző vesztegzárakat nem azért állítja a hatóság, hogy a ’kolera ellen védekezzen, hanem, hogy a közé nép ne érintkezhessen 'egymással. A mészárszékeknek, kocsmáknak felülvizsgálása és lezárási aktusai mögött is mind ilyen tervszerű mérgezést sejtettek, később már azt állították, hogy az urak öt-öt forintot adnak minden mérgezésért az orvosoknak és a zsidóknak. Egy elfogott urasági inas, akit inegkinoztak, csakugyan «bevallotta» mindazt, hogy’ papi személyek és urak méregosztásra rávették, sőt «puskavégen meg is eskették»,. Mások, akiket a parasztság elfogott, csak úgy tudtak menekülni a kínzástól, ha ilyen vallomásokat tettek.

Amint ilyen bomlott idegzetű időkben és zűrzavarban történni szokott, közben maguk a vezető emberek is szembekerültek egymással. A katolikus és görögkatolikus papok például betegeikhez jártak, amit a hatóság aztán eltiltott. Sőt a nagy;-