Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-10-01 / 8. szám - Darkó István: Utrakelt hajlék
Darkó István: Utrakelt hajlék va vagyok, én aljas vagyok! No megmutatom, hogy mégis lázadok... Kapkodva jmbolygott néhány lépést. A száját még kinyitotta, de hang helyett csak egy hördül és jött elő belőle- A bal kezét hátradobta, a ball vállát felrántotta. A jobbkezével megkapta az asztalt, azon egy kés volt, a kést megragadta és ügyetlen mozdulattal, megcsökött erővel beleszurt magába. Eldőlt a földön és behunyta a szemét. VI. Bálint megtalálja a korbácsot. Arra ébredt, hogy az ágyban fekszik!. A villany tompán körvonalazza a tárgyakat, zöld papírral takarták lei. Az ágy szélén Manci ül. A felesége a kezét fogja, Géza meleg férfiszemekkel néz rá. — A balkaromat megütötte a szél, Bolond vagyok... meg akartam magamat szúrni.... — mosolygott bágyadtan feléjük. — Alig karcoltad meg magadat, — próbált a jókedvéhez járulni a fia is, — látod, mit tesz a jó vastag tiszlviselőposz;tó, meg a sok tompa kés a háznál?! Bálin! félrehúzta az ingét. Gyengénvéres fehér vászondarab volt a szive fölött, azt levette magáról. Rövid vágás, alig mélyebb karcolás pifoslott alatta. , , t A felesége felé fordult: — A gyerekeknek ne mondjátok meg. Mi,t csinálnak? — Alszanak. Talán fel se ébredtek. Jobb Is, ha nem ltudják;... , — Bizony jobb. Egyszer Úgyis megtudják... Hol jártál tizenkettőig, Manci? Váratlan feleletet kapott a kérdésére. Manci a szép barnafürtös fejét odaejtette az apja párnájára- Hangtalanul felzor kógott, a kezével az apja fejét simogatta. Bálint egyszerre megértette, hogy nincs oka rosszat gondolni. Visszasimogalta jobbjával a lányát: — No mondd, hol jártál? — Apám, — zojkogott a lány, — nem tudom, mi volt velem az utóbbi időben. Nem tudtam atudni... nem tudtam jó lenni... Bocsáss meg, hogy annyiszor voltam goromba hozzád... bocsáss meg... — Ne sírj Manci — mondotta testvéri meleg hangon Géza, — kezdd elmondani a mai estét, majd én folytatom!.1.. — Apám, ma este kilencórakor elszöktem, a szőllőbe akartam menni. Most már semmit sem szégyenlek, mindent elmondok.. Rossz akartam lenni... — Rou.ossz? — hebegte Bálint. — Mi történt körülettem.?! Hát nem láttam $n eddig?
