Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-10-01 / 8. szám - Pataky Mária: Egykoru és ujabb kori kuruc dalok (A surányi mustra)

Pataky Mária dr: Tanulmány

Kik voltak ezeknek a daloknak a szerzői? Egy sereg versszerző nevét ismerjük: a legtöbbjük íródeák, pap, tanító, de találni köztük fegyverforgató vitézt, sőt báró Palocsay György személyében főrendüt is. A zeneszerzőkről azonban biztos neveket nem igen tudunk.

Ezek azok a lerögzített történeti vonatkozások, jellemzések, melyeket a kuruc kori dalok köré vonhatunk. Ebből látszik, hogy felfogásunk szerint a valódi kuruc; dalokat a kuruc időkben kell keresnünk, azaz egykorú irodalmi emlékekben. De be kell azt is ismernünk, hogy egy teljesen bebizonyított hitelességű, származású és szerzői listával ellátott kuruc iror dalom nincs. A kérdést azonban mégis meg kell egy pontnál ragadnunk. Mi lehet jellemző a valódi kuruc dalokra? a dallamuk? a szövegük? Az utóbbi inkább. A német, az elnyofmatás elleni gyűlölet, katonai, harci vonatkozások jellemzők a kuruckorszakra, igy a dalára is.

Ha pedig igy megszorítjuk a kurucdalok fogalmát, ki kell maradjanak azok az egykorú, de szerelmi tárgyú virágénekek, melyek nagy számban találhatók a sárospataki melodiáriumban és Horváth Ádám gyűjteményében. Mivel azonban a szerelem tárgya legtöbbször a harcmezőn Van, ilyenformán azokat a virágénekeket, melyek kuruc hadi vonatkozásokat is tartalmaznak, szintén a kurucdalok közé iktatjuk.

Mint jellegzetes dallamot a kuruc dalt nem lehet kiemelni a kuruckor előtti és közvetlen utáni korszakok dalirodalmából, éppen olyan kevéssé, mint a világháború katonadalait az előtte is virágzó népdalokból. Pl. A «Hideg szél fuj édes anyám» kézdetü népdalból lett az «Ellőtték a féllábamat» kezdetű katonadal.) Mi lehetett itt az eljárás, s mi lehetett a kuruckorban is? A dalok meglévő szerelmi vagy más természetű szövegeit egy aktuális vonatkozású szöveggel helyettesitették. Mégis mondhatjuk, hogy a kuruckor dallamai három forrásból vallók 1.) a már meglévő népdalanyagból, 2.) az előző és az akkori kor felülről jövő müzenéjéből s végül 3.) ismeretlen nótaszerzők népies müdalaiból. Az elsőre értékes példa az «Imhol kereskedik» c. dal Lajtha László diósadi * gyűjtéséből, mely dal típusában a XVII. századbeli népi dallam sajátságait mutatja. A második csoportra jellemző dal a «Zöld erdő harmatát» vagyis «Őszi harmat után» c. dal, mely 1710. táján keletkezthetelt. A nóta Balassa Bálintnak «Bucsuének kedveséhez» c. később «Darvak nótája» dalából alakult. Ez alkalommal Pálóczi Horváth Ádám gyűjtésére gondolunk. (Megjegyzendő, hogy ennek a dalnak népies változata is van.)

Melyek a kurucdalok forrásai? Honnan ismerjük őket? Az egykorú fogcráfSok közül a sárospataki és debreceni diáknótás-