Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-09-01 / 7. szám - Irodalmi szemlék - Pavel Ágoston: Jugoszláv irodalmi levél

Irodaim/ szemlék

mazó öröm és a természettel való őszinte egybeolvadás mintha összhangba tudná hozni a nyugtalan emberi szívben Isten szándékait a teremtmény vágyakozásaival.»

POSSONYI LÁSZLÓ

III JUGOSZLÁV IRODALMI LEVÉL

Jugoszláv irodalom ! Valljuk meg őszintén, hogy az utóbbi évtizedekben a kelleténél véznábban érdeklődtünk iránta. Tévedés volna azt hinni, hogy ennek a jelenségnek okai főleg a kölcsönös politikai bizalmatlanságban keresendők. Hisz ez esetben a cseh, a román, az orosz irodalomról is alig tudhatnánk valamit. Azt meg még kevésbbé állithatnók, hogy jugoszláv irodalom nincs, s igy nem is lehet róla beszélni, Mert van, sőt egyes jelenségeiben világirodalmi érdeklődésre és elismerésre is talált. A szlovén Canklar Iván regényeit pl. ma már eurppaszerte olvassák, sőt «HLapec Jernej» cimü regényének már verses átdolgozása is megjelent Stefanovic Jakab tollából, még pedig a mindenki nyelvén, eszperantóul (Servulrajto, 1933, Slavonskí Brod).

Nem ismerjük egymást eléggé. Ez érdektelenségre,. hűvös nemtörődömségre, sőt fölényes, de oktalan lekicsinylésre vezet. Nálunk egykettőre Balkánt, ott leni pedig Ázsiát emlegetnek; S ez nem jól van úgy. Meg vagyok győződve, hogy a jóhiszemű megismerés megbecsülést, s a megbecsülés legalább is rokonszenvet szülne. Vallásaink alapvetőtanainál fogva többre is volnánk kötelezve egymás iránt.

Úgy látom, hogy szépirodalmi vonatkozásban egyelőre a mi érdeklődésünk lanyhább, mint déli szomszédainké. Hosszú évek óta éber figyelemmel kisérem a hazai és a szép számmal kezeimbe kerülő délszláv folyóiratokat, s bizony az igazság az, hogy a délszláv lapokban többször találkozom magyar, mint nálunk délszláv irodalmi események ismertetésével. Fordítások már ritkábban adódnak, de ezen a téren is több történt otl, mint itt. A Toldi-trilogiának — mindenesetre már régebben — mesteri fordítását adta Zmíaj Jovan Jovanovic. Az utóbbi években főleg Ady Endre prózai írásaiból és verseiből jelent meg sok szerb nyelven Az ember tragédiájának pedig épen most jelenik meg immár második szerb fordítása,.

A legutolsó hónapokban is olvastam néhány sikerült fordítást : a Slovenec május 28-i számában Földy Mihály egy novelláját, az előkelő és nagymultú Ljubljánski Zyon (ljubljanai harang) legutolsó (7-8.) füzetében pedig «íz madzarske lirike» (a magyar lírából) cim alatt 7 verset: négyet Adytól