Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-09-01 / 7. szám - Irodalmi szemlék - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai
irodalmi szemlék marakodó gyermekei között, nem érdekli már a pénz. De senki sem hiszi már el önzetlenségét és egyszerre egzaltáltnak és nem normálisnak kezdi őt látni az önigazoltságában megrendült család. Az öreg ügyvéd azonban tovább folytatja belső harcát a világgal és a kiismerhetetlennel szemben. Lelkén oly vastag kérgek feküsznek, hogy azt áttörni és a hitben megfúr öszteni nem tudja többé. De tépelődéseit továbbra is papírra veti... Látjuk belső küzdelmeit, megtérését, e földtől való elfordulását. A mondat, mely ezt az átváltozást világosan adná tudtunkra, felében szakad el, mert az öreg bűnös kezéből kihull a toll. De amit leírni akart, az egy nem anyagi világ síkjain úgyis megrögzítést nyert. Az elesettek, a gyengék és a bűnösök sötét világának feltárója Mauriac. És küldetéses leleplezője a polgári tisztesség, a hipokrita vallásosság és a formalizmusok farizeizmusa mögé menekülő, önmagát mindig igazolni akaró világnak, amely itt a földön minden|t el szokott érni. A Fr ontenac-mis zt ér iu m b a n ezzel szemben Mauriac a családi érzés apológiáját teremtette meg. Blanche Frontenac öt gyermekével fiatalon özvegyen marad és mivel sógora egyéni életviszonyai megóvása miatt nem veszi át a család üzleti vállalkozásainak vezetését, a magányos asszony lemond saját magáról, fiatalos vágyakozásairól és az újabb házasságról, hogy teljesen a gyermekek nevelésének szentelhesse magát. Nincs ebben a regényben semmi kiszámított összeütközés, hétköznapi embersorok peregnek le előttünk, de a könyv drámaisága az élet örök és kikerülhetetlen feszültségeitől terhes. Ahogy az öt gyermek növekszik, Blanche Frontanac úgy sápad és válik betegesebbé: a család lassan felemészti minden energiáját. Halálát érzi közeledni és egyetlen célja már, hogy családját, melynek most felnövő tagjai egyéni céljaiknak, vágyaiknak és érzelmeiknek, megfelelően sorban elhagyják a családi fészket, valahogyan halála után is együtt tarthassa. A legidősebb fiú filozófus és tanár szeretne lenni, de a hatalmas polgárvagyon fenntartása és öccseinek érdeke megköti eszmei céljait: a család kívánságára át kell venni az üzlet vezetését, hogy a Frontenac-család központját alkossa meg és hogy az ő családi tűzhelyénél újra összegyűlhessenek majd mind a testvérek, ha az anyjuk nem is él már. Jean-Louis, bármily nehezére is esik, engedelmeskedik, de anyjának is le kell mondania róla, mert megházasodik, mint ahogy két húga is hamarosan férjhez megy. A másik fiú kalandokra vágyó, önmagát kormányozni nem tudó természet, aki a gyarmati hadseregbe lép, hogy magát a szétzülléstől megóvja, öt nemsokára majd ott éri a golyó egy csatatéren a közelgő hábo
