Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-09-01 / 7. szám - Szombathy Viktor: Csók Velencében

Szombathy Viktor: Csók Velencében

víz fényében, a házak tetején túl csillagok ragyogtak s tornyok kupolái álldogáltak sejtelmesen. A keskeny partszegélyen zsibongó tömeg nyüzsgött. 'Néhol nyitva volt az ablak, de hatalmas csillárok látszottak csupán a termek mélyén, messziről.

Keskeny lagúnában, mohos kőlépcső mellett kötöttek ki. A lépcső fölött hatalmas ivlámpa ragyogott, újszerű fénybetük hirdették a szálló nevét, valaki kisegítette a gondolából, dijszabás szerint fizette, — nincs többé romantika Velencében, a gondola is taxira jár, — sízük és magas lépcsőn fújtatott 'föl egy különös, szőnyeges házban, — ajánljuk vendégeinknek) kitűnő penzióárainkat, mán spricht deutsch, english spoken, on parié francais éi nini: itt magyarul beszélnek, — a szolga mélyen meghajlik, uram, a cipőt ne tessék kitenni éjjelre, nem szokás, buona nőtte... igen, valahogy igy kell mondani, még nem tudok jól olaszul... Az ágy fölött moszki tóháló van, úgy érzem magam, mint madame Dubarry a mennyezetes selyemredők alatt, mélyen, lenn, az ucca... Dehogy ucqa: luguna, kicsit szagos, halszagu, két gondolás veszekszik az oszlopok mellett... a szállodatulajdonos magyar, Német József a neve, olyanforma, mint egy urasági inas, vájjon hogy jutott eszébe Velencébe jönni, szállodásnak?

Elrakta a ruháit, becsukta az ablakot. Szemben szintén egy szálloda van, belátni a szobába s idehallani a fecsegést!. Egy csomó lány ül az egyik szoba ágyán, fiatal, nyúlánk, elegáns lányok, cigarettáznak és konyakoznak, csak annyit hall: «We have...» — persze, amerikai görlök lehetnek, Európába jöttek egy kicsit iddogálni, welcome, dear girl... majd holnap megismerkedünk.

Már nem érzi a fáradságot. Megmosdik, átöltözik s lefut a lépcsőn. Halk, finom hall. Bejelentőlap, milyen szigorúan veszik! Ha leveleim jönnek,... igen, hatvanas szám... a kulcs itt fog lógni... a vacsora kész... parancsára, olaszos ételek, talán bevezetőül paradicsomos spaghetti.

Igazán jó volt. A hal, az is Ízlett, vájjon micsoda lehet? Egy német család ült mellettük, tiroli nadrágban a fiuk, az apa kihajtott, széles inggallérja alól kibugyorodott a nyak! vörös húsa. A mamának kontya van.

Szent Márk tér? Tessék kimenni a szűk közön, ott jobbra, fel a hidra, a templom mellett la kis piazzára, végig az üzletek mellett, nehéz lesz, méltóztassék megkérdezni többször1 is, itt roppant könnyen el lehet ám tévedni kérem. .

Nem, nem téved el, röpíti az ösztöne, a hirtelen belélon pakodott vggy... Velence, mégis megkapott varázsod, giccs vagy, de fenséges mégis, szüjk. sikátorok, fényes kicsi üzletek.