Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-06-01 / 5-6. szám - Dallos István: A nyitra-barsi magyar-palóc félsziget
Dallos István.* Tanulmány borzasztomosan kürő hegyibe múván mihanna borzalmasan körül fölé múlva miatta Egyéb érdekes szóképzések: ziccakai ódalas kapubálvány marja servad az éjszakai oldalas kapufélfa lóváll sorvad setít sötét térgye kalácsa oszténn oszténgat mök térdkalács (csont) aztán aztán megyek iltyibe életében rígtő fogva odahazúró házbo lábo régóta hazulról házba lába A népetimologia érdekes példái: halottgím, rézkása, Valéria, paksus, kilőtt halottkém rizskása vanília passzus kilelt Sok esetben észlelhető a hiatus, mely a szó közepén is előfordulhat. a Óbor a ökör a óma a Zobor az ökör az alma Egyes ragok használatánál a magas magánhangzók mélyre vál toznak és viszont. Különösen a ra re val vei ragok használata mutatja e jellegzetességet. világre hodire sógorvei mónárnott világra hódira sógorral molnárnál A ragok eltérő használatának egyéb esetei: házná szómábó kévést hatossat férfihő háznál szalmából keveset hatost férfihez lányokvá leányokkal mentő mírvel minél mérve A mondatszerkesztés mondattani értelemben teljesen szabálytalan esetek tömegét mutatja, éppen ezért a számtalan változat és kivétel lehetetlenné teszi a sajátos eljárás bő ismertetését, annál is inkább, mert rendkívül sok jelentéstani, értelemátviteli, sőt népetimológiai változások érik egymást úgy az igék, mint főnevek kapcsolása, a szavak sorrendje, valamint egyes szavak értelmének változó használatánál. Mindössze néhány jellemző példa felsorolására lehet szorítkozni, melyek ha nem is
